- Karcsa a Bodrogköz ősi települése, kérem szóljon erről a faluról és ősi templomáról!
- Karcsa a magyarországi Bodrogköz legrégebbi települése. Már a honfoglalás előtt is lakott település volt. A XIX. század végéig hatalmas víz, mocsár, nádas vette körül a falut. Ennek ellenére nem volt elzárva a világtól, mert a XVI-XVIII. században még jelentős folyónak számító Karcsa révén - melynek nyugati partjára települt a falu - kapcsolatot tarthatott nemcsak a máramarosi hegyvidékkel, de az alföldi vidékekkel is. Jelenleg Karcsa önálló település, lakossága 2083 fő. A községhez tartozik a külterületen lévő Becsked- és Nyír-tanya településrész. Református temploma országos jelentőségű műemlék, neves románkori stílusú épület, mely a XI-XII. századi kerektemplomból és a XII-XIII. században épült hajóból áll. 1966-ban restaurálták.
- Milyen ma a település felekezeti megosztása?
- Karcsa 60%-ban református, 40%-át pedig római és görög katolikus, illetve őskeresztény és Jehova Tanúi teszik ki. Református lelkésze és őskeresztény prédikátora helyben lakik, a római katolikus és görög katolikus lelkész Pácinból jár át.
- A Sárospataki Református Lapok Zemplén rovatában szinte állandó sorozatként mutatunk be olyan reformátusokat, akik kettős feladatot látnak el egy település életében: aktív tagjai, presbiterei, vagy gondnokai a helyi gyülekezetnek, ugyanakkor a település életének irányításában is feladatot vállalnak. Ön is kettős tisztségben munkálkodik Karcsán.
- Valóban, 1993 óta vagyok a presbitérium tagja, 1994. december 11. napjától pedig a település polgármestere.
- Hogyan, milyen háttérből jutott ide?
- Karcsán születtem, református szülők gyermekeként. Mindkét nagyapám presbiter volt. A keresztyén családi háttér hatására 1969-től a Debreceni Református Gimnázium tanulója voltam 1973-ig, melyet érettségivel fejeztem be.
Ez az egyházi nevelés kihatott egész eddigi életemre, melyben hiszem, hogy mint polgármester és mint presbiter is Isten akaratából tölthetem be tisztségeimet.
Három fiúgyermekem van, mindhárom konfirmált, nagyobbik fiam nős, felesége is református szülők gyermeke. Fontosnak tartom, hogy a szülők, amikor a gyülekezeti alkalmakra mennek, gyermekeiket vigyék magukkal, hisz nincs szebb annál, amikor egy apa a fiaival vesz úrvacsorát.
- Mint polgármester, hogyan tudja segíteni a református gyülekezetet?
- 1995-től az önkormányzat költségvetéséből konkrét anyagi támogatást folyósítunk minden évben, ezenkívül az önkormányzat személyszállító járműveivel ingyen szállítjuk a hittanos gyerekeket (nemcsak a reformátusokat) kirándulásra, nyári hittantáborba, ifjúsági találkozókra, stb.
- Önt más gyülekezetek presbiterei közül is sokan ismerik és ön is sokakat ismer, hiszen a szerencsi presbiteri konferenciákon rendszeresen részt vesz, beszélgetéseket vezet. Hogyan látja a presbiterek életét a Zempléni Egyházmegyében?
- A legutóbbi presbiteri választáson a presbiterek egy része kicserélődött, így az egyházközségekben is egy új szemlélet jelent meg. Egyre több új presbiter vesz részt ezeken a konferenciákon, és egyre felkészültebben jönnek, így színvonalasan tudunk aktuális kérdéseket megvitatni. A legutóbbi beszélgetés témája a cigány keresztyén hívők a templomainkban, a reformátusnak keresztelt cigánygyerekek továbbnevelése volt, illetve hogy hogyan érvényesül a gyülekezet keresztségkor tett fogadalomtétele, egészen a konfirmációig. Másik fontos téma volt a konfirmált fiatalok beilleszkedése a gyülekezet életébe.
- Ebben az évben jelentős változások történtek az ország életében - itt elsősorban az uniós csatlakozásra gondolok. Milyennek látja Karcsa és a református gyülekezet helyzetét és jövőjét?
- Országunk és így egyházunk is nagyon sokat várt és remélt az Unióhoz való tartozásunktól. A vidéki egyházközségek az állam által biztosított támogatásokból azonban nem, vagy nagyon kevés összeget kapnak, beleértve a lelkészeink fizetését is. Talán ennek is oka, hogy vidékre fiatal végzett teológusok nem pályáznak, konkrétan Karcsán a lelkész halála után kiírtuk a pályázatot és nem jelentkeztek fiatalok, holott közismert, hogy a karcsai parókia egy frekventált hely.
Ugyanakkor kritikusan kell elmondanom, hogy az ünnepi istentiszteleteinken való résztvevők száma csökken, van olyan vasárnapi alkalom, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány konfirmált 20 éven aluli fiatal van a templomban. Karcsán 1995-ben több mint 70 gyerek járt vasárnapi gyermek istentiszteletre, jelenleg ez alig haladja meg a 10 főt. Igaz, hogy a 7. és 8. osztályos gyerekek a felnőtt istentiszteletre járnak. Örömmel azt is el kell mondanom, hogy a hittanra járó gyerekek létszáma 150 fő (az össztanulói létszám 230 fő). Egyházközségünk jövőjét meghatározza, hogy egyre több gyerek választja középiskolájának a Sárospataki Református Gimnáziumot, hisz jelenleg is 25 karcsai gyerek tanulója az iskolának. Büszkeséggel tölt el, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen karcsai hallgató is van. Örömmel veszi gyülekezetünk és a falu lakossága, amikor teológus hallgatók jönnek szolgálni a műemlék református templomunkba.
- A szabad határátlépés mennyire jelent jövőképet a karcsai lakosoknak?
- 1995-től rendszeresen megszervezzük és megtartjuk a Bodrogközi Napokat (július első hétvégéjén), melyen ökumenikus istentiszteletet tartunk a kis- és nagykövesdi, valamint a helyi lelkészek szolgálatával. Karcsa község testvértelepülése is Kiskövesd és Nagykövesd, nemcsak önkormányzati közös rendezvényeket szervezünk, hanem részt veszünk egymás református alkalmain is. Így a határok eltörlésével több lehetőség lesz akár egyházi, akár családi ünnepeken való részvételre, hisz az ott lévő keresztyéneknek az aránya hasonló az előbb említett karcsai arányhoz.
- Hálás szívvel köszönöm a beszélgetést, életére, szerettei életére Urunk áldását kérem.
Dr. Sándor Endre