Az Egerben élő reformátusok, evangélikusok és unitáriusok közös erővel építették meg azt a templomot, amelyet 1930 decemberében Ravasz László püspök szentelt fel. A maga nemében modern technikával, szép orgonával ellátott templom azonban távol volt a belvárosban lévő imaháztól és az időközben megörökölt lakóháztól, mely a múlt század 30-as éveitől parókiaként és lelkészi hivatalként szolgált.
Az egri gyülekezet presbitériuma hosszú évek óta fontolgatta már, hogy a templom közelében, a templom kertjében szükséges volna egy olyan épületrészt létrehozni, mely sajátos gyülekezeti igényeket elégíthetne ki. Nevezetesen az égre nyíló egyhajós templom udvari részében gyülekezeti termet, kicsiny irodát, egyéb szolgáltatást nyújtó helyiségeket magába foglaló épület létrehozását határozták el a közelmúltban.
November első vasárnapján az istentiszteletet követően rövid ünnepség keretében helyezték el a megépítendő új templomrész falába azokat az iratokat, melyek befalazva üzenhetnek majd a jövő embereinek az egriek templombővítési szándékáról. Ezen a vasárnapon a gyülekezet vendége volt dr. Pásztor János teológiai professzor és felesége dr. Pásztor Jánosné, a Magyar Református Nőszövetség elnöke. Az alapkőletétel helyett az épülő falak tövében dr. Kádár Zsolt esperes hirdette az Igét, és szólt a létesítendő építmény céljáról és az építés tervezetmenetéről. Dr. Pásztor János professzor imádságát követően sokak ajkáról csendült fel a hálaadó zsoltár, az Isten segítségében hittel bízó dicséret. A gyülekezet szeretné, ha jövőre megvalósulna a templomrész bővítése mellett a 75 éves templom teljes felújítása is.
k.zs.