Az első nap utazással, ismerkedéssel telt, megismerhettük Borzovát is, azt a kis falut, ahol az egész hetünket töltöttük. A reggelek elég nehezen indultak, nem igazán akartunk felkelni az ágyból, mert az éjszakák elhúzódtak beszélgetéssel, de a reggeli tornák kellőképpen felnyitották a szemünket. A napi programokból nem maradhatott ki a reggeli, illetve az esti áhítat, a csoportbeszélgetés, az előadások, amelyekben olyan témákat vetettek fel, ami közel állt hozzánk; pl: ,,Fiatalok az élet küszöbén"- címmel. Ezeken a programokon kívül szabad időnk is volt. A fiúk legtöbbször fociztak, métáztak, persze a lányok sem maradtak ki semmiből. Egész héten lehetőség nyílt a kézműves foglalkozásokra (gyöngyfűzés, olajfestés...). Akik szeretnek zenélni, azok jó hangszereken játszhattak. El lehet mondani, hogy a héten a faluban nem nagyon volt csend, mert mindig volt, aki a gitárokat pengesse. Nagyon sokat tanultunk egymástól. Kedden íjászkodtunk is, és este a táncházban eléggé elfáradtunk. Szerdán egy egész napos túra vette kezdetét, aminek a célja a Domicai cseppkőbarlang volt, ahol még csónakázhattunk is. Másnap mindenki izomlázra panaszkodott, de a jókedvünk nem hagyott el minket. Utolsó este tábortüzet gyújtottunk, beszélgettünk előtte, megbeszéltük a héten történteket, hogy fog nekünk hiányozni ez a kis falu és persze a társaság. Szombaton könnyes szemekkel vettünk búcsút egymástól, a tábortól, a felügyelőktől, és megígértük, hogy jövőre újra találkozunk.

Elek Judit

Alacska