Idén rajtunk volt a sor. Azért ez a két templom jöhet szóba, mert az evangélikusoknak csak most épül szép kis templomuk, a római katolikus plébános úr pedig tartózkodik az ilyen közös alkalmakon való részvételtől, nem értvén egyet az „efféle" kezdeményezésekkel.
A közös igehallgatásra, éneklésre és a Krisztusban hívők egységéért való könyörgésre az imahét utolsó napján megtelt templomunk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kiadott füzet útmutatása szerint „Az én békességemet adom nektek" (János 14, 27) ige vezetésével folytattuk istentiszteletünket.
Nagy Mariann beosztott lelkész az imahét vezérigéjének (János 14, 23-31) felolvasásával és imádsággal szolgált. Péter Jenő evangélikus lelkipásztor Ezékiel 11, 19-20 alapján szólt a szív megújulásának lehetőségéről és szükségességéről. A görög liturgikus betét a békességi ekténia eléneklésével kezdődött, majd dr. Petrasevits Dénes esperes úr egyebek között a vízen járó és Péter apostolt az elmerüléstől megmentő Jézusról (Máté 14, 22-33) mondott tanítást.
Az ökumenikus törekvések és az imahetek történetét vázolta röviden Baksy Mária lelkipásztor. Imaalkalomról lévén szó, együttlétünknek talán legemelkedettebb része a közös imádság volt. Református, evangélikus, görög katolikus és néhány római katolikus hívő egy akarattal, buzgó szívvel tudott együtt imádkozni azért, hogy tudjuk keresni azt az egységet, amit Urunk kíván az őt követőktől.
Az ökumenikus istentiszteleten „saját" énekeiket énekelték a felekezetek, de volt alkalom mindnyájunk által ismert dicséretek közös éneklésére is. A Református Kórus 2 kánont és a 470. dicséret háromszólamú feldolgozását adta elő, ezzel is fokozva az alkalom ünnepélyességét.
Az encsi körzethez tartozó Csobád községben évtizedek óta folyamatosan tartunk ökumenikus istentiszteleteket. Ebben az évben a görög katolikus gyülekezet adott helyet az imaheti összejövetelnek. A kis templom teljesen megtelt a helyből és a környékről is érkező hívekkel. Római és görög katolikus papok és református lelkészek szolgáltunk közösen, igyekezve felmutatni azt a békességet, amit Krisztus akar ajándékozni az övéinek.
Hagyományosan hozzátartozik ökumenikus együttlétünkhöz a szeretetvendégség, melyen gyakorlatban éljük meg közösségünket egymással. Kérjük Istentől, hogy ne csak formalitás legyen a közös istentisztelet, hanem Lelkével Ő áldja meg szolgálatunkat, hogy Krisztus Urunkhoz közeledve egymáshoz is közelebb kerüljünk, így munkálva a békességet.
A közös igehallgatásra, éneklésre és a Krisztusban hívők egységéért való könyörgésre az imahét utolsó napján megtelt templomunk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kiadott füzet útmutatása szerint „Az én békességemet adom nektek" (János 14, 27) ige vezetésével folytattuk istentiszteletünket.
Nagy Mariann beosztott lelkész az imahét vezérigéjének (János 14, 23-31) felolvasásával és imádsággal szolgált. Péter Jenő evangélikus lelkipásztor Ezékiel 11, 19-20 alapján szólt a szív megújulásának lehetőségéről és szükségességéről. A görög liturgikus betét a békességi ekténia eléneklésével kezdődött, majd dr. Petrasevits Dénes esperes úr egyebek között a vízen járó és Péter apostolt az elmerüléstől megmentő Jézusról (Máté 14, 22-33) mondott tanítást.
Az ökumenikus törekvések és az imahetek történetét vázolta röviden Baksy Mária lelkipásztor. Imaalkalomról lévén szó, együttlétünknek talán legemelkedettebb része a közös imádság volt. Református, evangélikus, görög katolikus és néhány római katolikus hívő egy akarattal, buzgó szívvel tudott együtt imádkozni azért, hogy tudjuk keresni azt az egységet, amit Urunk kíván az őt követőktől.
Az ökumenikus istentiszteleten „saját" énekeiket énekelték a felekezetek, de volt alkalom mindnyájunk által ismert dicséretek közös éneklésére is. A Református Kórus 2 kánont és a 470. dicséret háromszólamú feldolgozását adta elő, ezzel is fokozva az alkalom ünnepélyességét.
Az encsi körzethez tartozó Csobád községben évtizedek óta folyamatosan tartunk ökumenikus istentiszteleteket. Ebben az évben a görög katolikus gyülekezet adott helyet az imaheti összejövetelnek. A kis templom teljesen megtelt a helyből és a környékről is érkező hívekkel. Római és görög katolikus papok és református lelkészek szolgáltunk közösen, igyekezve felmutatni azt a békességet, amit Krisztus akar ajándékozni az övéinek.
Hagyományosan hozzátartozik ökumenikus együttlétünkhöz a szeretetvendégség, melyen gyakorlatban éljük meg közösségünket egymással. Kérjük Istentől, hogy ne csak formalitás legyen a közös istentisztelet, hanem Lelkével Ő áldja meg szolgálatunkat, hogy Krisztus Urunkhoz közeledve egymáshoz is közelebb kerüljünk, így munkálva a békességet.
Baksy Mária, esperes