Hangács vidékét valaha hatalmas erdőségek övezték, az itt élők vadászatból és állattenyész-tésből éltek. Pásztorkodással, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztéssel, méhészettel és faesz-közök, faedények faragásával foglalkoztak. Jelentős volt a szőlőtermesztés. Edelény, Balajt mellett Hangácson vannak napjainkig a legősibb, legpatinásabb pincék a vidéken. „Rákóczi pincéje” falán, az 1400-as évektől kezdve láthatók feliratok napjainkban is.
Birtokos családja a 14-15. században a Hangácsi család. Hangácsi Albert egri prépost és királyi kancellár, 1457-ben csanádi püspök. Hangácsi Mihály II. Ulászló király alatt az ország alkancellára volt. A 16. században a legtekintélyesebb földesúr Réghy Kelemen, akinek 1550 körül várkastélya van Hangácson. Nyomárral együtt közös bírát tartanak. A 17. század folya-mán jelentős birtokos család a Vasadi, Becs és Lenkey családok. A század végén, házasság révén Fekete László és Szathmáry Király János – akik sógorai egymásnak – lesznek a jelentős birtokosok, majd pedig leszármazottaik több mint két évszázadon át meghatározó gazdasági, politikai és egyházi vezetői Hangácsnak és a környező településeknek, olykor a vármegyének.
Hangács lesz a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja, a kiterjedt urada-lom magva, és itt van rezidenciájuk is. A 19. században hangácsi és boldvai ágra szakad a család. A hangácsi ág katonai pályára lép, így a birtokközpont Boldvára, majd Zsolcára tevő-dik át. A Fekete család a hivatali pályán jeleskedik, a helyi egyház vezető tisztségeit tölti be.
A reformáció itt is korán terjedt. Hangács 1595-ben Szirák filiája, önálló egyháza 1621-ben lett. A Szathmáry Király család építteti a reformátusok fatemplomát, ennek egyik harangját a hagyomány szerint Rákóczi ágyújából öntötték. 1760-ban iskolát, 1761-ben fa haranglábat Szathmáry Király György épített. 1746-ban mintegy 250 református mellett 52 katolikus élt a faluban, katolikus templom ekkor nem volt. Nyomár mindenkor Hangács leányegyháza, taní-tót viszont külön tartanak.
Szathmáry Király Miklós (1661-1724) II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ezredese, fia Ádám (1692-1752) a fejedelem nemes apródja, aki elkíséri urát lengyel- és franciaországi bujdosásában is. Irodalmi, művelődéstörténeti értékű naplót vezet. Hazatérve családot alapít, felesége Máriássy Krisztina, aki első gyermekük születésekor selyemmel és ezüst fonállal varrott úrihímzéses terítőt adományoz a hangácsi gyülekezetnek.
György (1703-1752) a második fiú, Hangácson született. Külföldi egyetemeken tanult és ide tért haza mindig. Több ízben is volt Borsod vármegye országgyűlési követe, törvényszéki tagja, a Tisza-melléki Egyházkerület és a Sárospataki Kollégium főgondnoka. 1770-ben ékes latinsággal megírja a kollégium történetét. Új tantermet, könyvtárat, gondnoki házat, kutat építtet. Ő építteti Patakon a máig álló Berna-sort, a múzeum mai épületét. Neves méhész. Angliai méhes kert című – az angol John Gedde művének fordítása, saját tapasztalatokkal kiegészített – munkája három kiadást ért meg. Hangács így a magyar méhészet egyik bölcsője is.
A hangácsi kastély másik neves lakója Ádám elsőszülött fia, Pál (1726-1808), aki Mária Terézia legmagyarabb gárdistája, az első jeles borsodi festő. Ő is szoros kapcsolatot tartott a Pataki Kollégiummal. Nyaranta szegény sorsú pataki diákokat tanított rajzolni, festeni. Így Hangácson volt Borsod első „festőiskolája”.
Szathmáry Király Barnabás (1820-1901) is Hangácson született, mint Ádám dédunokája. Katonai pályára lép, írásai jelennek meg. Életének nevezetessége azonban az, hogy a kis Leib Mihálynak, a későbbi Munkácsy Mihály festőművésznek nevelője, utóbb sógora volt. Frigyes unokájával 1946-ban kihalt a család hangácsi ága.
A Szathmáry Király-kastélyt 1880-ban a hangácsi közbirtokosság vásárolja meg és átadja a református egyháznak, amely 1882-1885 között templommá alakítja és udvarán iskolát épít-tet.
A Szathmáry Király, a Fekete és velük rokoncsaládok még számos tagja volt az idők fo-lyamán patrónusa, megbízható támasza a pataki iskolának, a református anyaszentegyháznak, akik a kálvini hit vállalásában, a haza és a nemzet szeretetében máig hatóan adnak példát.
Helyi kezdeményezésre, támogatók keresésével 2002 tavaszán feltárták a hangácsi refor-mátus templom „altemplomát”, a hajdani kastély földszintjét és kialakították benne az egy-háztörténeti múzeumot, Sárospatak „filiájaként”. Méltán.
Az ide látogató megtekintheti a Szathmáry Király család arcképcsarnokának megmaradt szép darabjait, az úrasztali edények, textilek gyűjteményét helyből és a környező települések-ről, a vidék híres-neves szülötteinek, alkotó papjainak, tanítóinak tárgyi anyagát.
A torony alatti festett sírkamra még feltárásra, helyreállításra vár. Bíznak a helyiek, hogy egyszer az is látogatható lesz. Bíznak, hogy a valaha kastélyhoz tartozó halastó, forrásaival együtt felébred csipkerózsika-álmából, és a Keserű-kút vizét is használhatják majd gyógyulá-sukra.
Az ide látogatók visszafelé menet felkereshetik Szathmáry Király Ádám emléktábláját a szülőfalu, Nyomár főterén. Boldva temetőjében a Szathmáry Király család sírboltjánál és a XII. századi egykori bencés apátsági templomnál és monostornál szintén meg kell állni.
A hangácsi múzeum kulcsa a Református Lelkészi Hivatalban található, előzetes bejelent-kezésre idegenvezetés kérhető.
„Uram! Örökkévaló a Te neved, nemzedékről nemzedékre emlegetnek Téged” (Zsoltár 135, 13).

Laki – Lukács László
Edelény