Kik is voltak a fertálymesterek? A helytörténészek szerint a töröknek 1687-ben történt kiűzése után újjá kellett szervezni a város közigazgatását. A fallal bekerített várost ekkor négy negyedre osztották és elnevezték hóstyáknak.

A városnegyedek polgárai saját soraikból választottak fertálymestereket, olyan közösségi képviselőket, akiket közéleti tisztesség, vallásosság és feddhetetlen erkölcs jellemzett.

Lényegében véve a mai önkormányzati alapú városvezetésnek lehettek a fertálymesterek a korabeli képviselői. Egy évig tartó szerepük és feladatuk főképpen arra irányult, hogy a főbírótól kapott utasítások értelmében ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon.

Egerben évszázadokon keresztül úgy tekintettek a fertálymesterekre, mint akik az anyagi elismeréstől függetlenül, a város érdekében tiszteletre méltó szolgálatot végeztek, s ezért érdemesek voltak a város közössége által való megbecsülésére.

A Fertálymesterek Testülete, mely a város bővülésével és kiterjedésével újabb és újabb negyedmesterekkel egészült ki, sajátságos demokráciát tükrözött. Tagjai között nem csupán jómódú és magas állásokat betöltő polgárok voltak, hanem egy-egy negyed maga választotta képviselői között jelen voltak a tisztes ipar és a mindig híres egri szőlészet és borgazdaság ismert szakértői. A város első negyedének azonban a hagyományok szerint, esztendőről esztendőre valamelyik magas rangú római katolikus pap, többnyire kanonok, az érsekség tisztségviselői adtak fertálymestert.

Külön érdekessége volt annak az eljárásnak, ahogyan a fertálymestereket választották. Egyre inkább elterjedt az a szokás, hogy a fertálymesterek saját köreikből jelölték ki az évenkénti választásra a megbecsülendő új fertálymestert. Suttogónak nevezték azt a titkos összejövetelt, melyet többnyire valamelyik korábbi, „kiérdemesült" fertálymester pincéjében tartottak, melyen megbeszélték, hogy ki érdemes arra, hogy a következő esztendőben ezt a társadalmi tisztséget viselje és a tisztességet megkapja.

A piros bélésű, százráncú fekete vastag gyapjúköpenyben, szalagos bottal járó fertálymesterek hosszú szünet után 10 évvel ezelőtt jelentek meg Eger városának nevezetes eseményein. Ma is komoly megtiszteltetés, ha valakit a városban kitüntetnek a fertálymesteri címmel. Igazi baráti, testvéri, ökumenikus jellegű testület a fertálymesterek közössége. Jellemző, hogy ma már a város első negyedének katolikus papi fertálymesterei után az évszázados hagyományt megtörve, a református lelkészt választották katolikus papok 1999-ben negyedük fertálymesteréül. Orvosok és jogászok, tanárok és borászok, kereskedők és iparosok ismert és megbecsült egri férfiak alkotják ma a Fertálymesterek Testületét. Komoly hagyományőrző kulturális és egyre inkább kibővülő nemzetközi kapcsolatteremtő munkát végeznek a város érdekében.

A katolikus ünnepen Szent Apollónia napján a Fertálymesteri Testület a Bazilikába vonul Istentiszteletre. Ezt követően a polgármester veszi ki az esküt az egy esztendőre „elválasztott" új fertálymesterektől a városháza dísztermében. A főkapitány avatja ünnepélyes külsőségek között fertálymesterré a következő szöveggel az egy esztendőre megválasztott negyedmestert: „Szólítalak barátom urat, lépj elő, mert téged az ősi szokás szerint megtartott suttogón a kiérdemült negyedmesterek, a város seriesébe, melyet neveznek város első negyednek, fertálymesternek elválasztottak. Vedd válladra a százráncú köpenyt, mely Egerben nagyobb becsben áll, mint a szenátorok bíborszegélyű tógája. Ahogy válladra veszed a köpenyt, úgy vedd válladra negyeded minden gondját, légy szolgája és támasza. Most megérintelek a szalagos bottal, ezzel téged fertálymesterré fogadlak. Vedd hivatalod jelvényét, légy a becsület és tisztesség bajnoka. Negyeded világító fáklyája."

A fertálymesterek valamit visszahoztak a múltból. A külsőségek, a felelevenített szokások, a testületi szabályzat mögött ott volt és ott van az a lelkiekben megfogalmazandó igény, hogy szükséges az összetartás, az egyetértés, a barátság, a közös célok közös munkálása. Egerben a fertálymesterek ismert és elismert emberek. Jókedvű, örvendező közösség, 140 férfi, akik a város életének szolgái. Szakmai felkészültségükkel, emberi tartásukkal, hitbeli meggyőződésükkel szolgálnak. S talán így teszik a legtöbbet a városért.

(k.zs.)