Új eget és új földet várunk

„De el fog jönni az Úr napja...” (10)

„Hol van az Ő eljövetelének ígérete?” – idézi a levél írója azokat a bizonytalanságban lévőket vagy éppen gúnyolódó hangokat, akik kétségeket támasztanak az Úrjézus második visszajövetele és a végső feltámadás felől. Az egyház hite itt a tét, ugyanis ha Jézus Krisztus nem azért halt meg és támadt fel, hogy majd az örök életre gyűjtse össze az övéit, akkor minden hiábavaló, amit enélkül a bizonyosság nélkül teszünk.

Az Istenbe vetett bizalom azonban sokkal többet enged látni a valóságból. Hittel olvasva halljuk meg ezt az evangéliumot. Az Úr időszámítása más, mint a miénk. Isten előtt egy nap ezer esztendő, és ezer esztendő egy nap (8). Ő nem késik az ígérettel. Ő türelmes hozzánk, mert Ő a megtérés és az élet Istene, nem pedig a pusztulásé. Most ne zavarjon minket, hogy mit jelent: mindenki megtér (9). Ő új eget és új földet teremt a mostani helyett, amelyben az Ő igazsága lakozik (13). Ez nagyon jó lesz, maradéktalan, hiánytalan (Filippi 1,23), ahol Ő letöröl minden könnyet (Ézsaiás 25,8; Jelenések 7,17). Ehhez ennek a „hasadt” világnak fel kell bomlani (10–12). Ez a bomlás nagy nyomorúság, de Jézus Krisztusban, hitben szemlélődve és élve itt mi már az új világot munkáljuk, éljük az új ég és új föld reménységében.