Minden időben azzal áltatták magukat az emberek, hogy a világ előrefelé halad és akármilyen is a ma, a holnap szebb lesz, eljön előbb-utóbb egy új és jobb világ.
Egy költőnk szerint akkor majd „a bőség kosarából mindenki egyformán vehet”, mások szerint mindenki mindenkivel békében élhet és a szabadság, egyenlőség és testvériség beteljesíti az emberiség álmait… Mindenki szabad lesz, azt tehet amit akar, azt mondhat , amit akar, amíg azt mondja, amit az erővel bírók is jónak látnak. Az igaz, hogy az idő halad és újabbnál újabb dolgok jönnek, új felfedezések, új eszközök, technikák, amik egyre könnyebbé teszik az emberiség életét. Új fejezeteket nyitnak akár az orvostudományban, akár az ipar vagy a mezőgazdaság területén, az oktatásról, közlekedésről és a hírközlésről nem is beszélve.
Mert milyen egyszerű a számítógépen megrendelni az árut, amit két nap múlva már az otthonunkba hoznak a szállítási cégek szorgos sofőrjei. Milyen könnyű párt keresni a társkereső oldalakon, ahol mindenki mutatós, fiatal vagy fiatalos, jól szituált és kívánatos. Legalább is ezt mondja magáról. És még ennél is hasznosabb, ha ismeretszerzés céljából nem a lexikonokat kell böngészni, sok oldalnyi tudományos könyvet, dolgozatot átolvasni, kijegyzetelni. Elég felmenni a netre, és már ott is a sok hasznos adat és információ. Ez már tényleg egy új világ. És nem kell együtt lógni a haverokkal, moziba menni, kirándulni. Nem kellenek igazi barátok, ott a csetelés, az a menő akinek minél több ismerőse, sőt követője van.
Ha már költőt idéztem, inkább Madách szavai az érvényesek, az elembertelenedett, az egyéniségeket egyformára gyaluló és formázó haszonelvű falanszterekről szóló részeket.
Akinek ezer ismerőse van, nem biztos van egyetlen igaz barátja is. Mert az igazi emberi kapcsolatokat nem pótolja semmi. Ha nem néztél egyszer sem a másik szemébe, nem beszélgettél vele személyesen, nem láttad a körülményeit, nem ismerheted igazán. Az interneten olvasható, tudományosnak ható írások nagy része nem egyszerűen ismeretet, tényeket közöl, hanem ideológiák mentén célzatosan manipulál. Nem szükséges már gondolkodni sem, csak el kell fogadni, magunkévá tenni, amit ott találunk. A nincstelenek száma egyre nő a világban, hasonlóan az önálló véleményt, biztos erkölcsi alapon alkotni nem képes embertársaink is egyre többen vannak. Ember és ember között a távolság a világháló dacára egyre nagyobb és úgy tűnik, lassan áthidalhatatlan lesz.
Egyszer egy biztos alapon gondolkodó tanító azt mondta, hogy mindent szabad, de nem minden használ. Sőt azt is leírta, hogy mindent megvizsgáljatok, ami jó azt megtartsátok, s a mi nem, azt vessétek el. Az lenne az igazán szép új világ, ha hallgatnánk rá.