Bemutatták Viola Judit történelmi kalandregényének második részét. „Szirtek csúcsán, nemesi sasfészekben dőlhet el a királyság sorsa” – így ajánlja röviden a Sasok a viharban legújabb kötetét az írói álnéven alkotó református lelkipásztor. Dedikálással egybekötött könyvbemutatóján néhány kulisszatitkot is elárult az olvasóknak.
Sokan álltak sorba a szerző asztalánál Viola Judit második könyvének bemutatóján Miskolcon, az egyházkerületi székház nagytermében. Az olvasóközönséget először Peiker Éva , az Athenaeum Kiadó főszerkesztője köszöntötte. „Elbűvölő, magával ragadó és szórakoztató” – ezekkel a szavakkal jellemezte olvasói visszajelzések alapján a családregény első kötetét, ami a XIII. századba, az utolsó Árpád-házi királyok korába és az Aba nemzetség mindennapjaiba repíti vissza az olvasót.
A második részben a hősök előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondnok ütik fel a fejüket és végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa. A Miskolci Egyetem két oktatója, Viskolcz Noémi és Gyulai Éva nemcsak a cselekmény részleteiről, hanem a történelmi korról, az írói névválasztásról, a források felhasználásáról, a szereplők jelleméről, az írói stílusról és a következő részről is érdeklődtek a szerzőnél, mialatt saját ajánlásaikat is megfogalmazták.
Viskolcz Noémi azt mondta, hogy a történelmi regény az Árpád-kor utolsó évtizedeit fogja át. A történet IV. Kun László uralkodása alatt játszódik, s bár királyok is szerepelnek benne, mégsem ők a főszereplők, hanem az Aba nemzetség tagjai. Szerinte a magyar történelemnek ezt a nehéz korszakát olvasmányos formában sikerült bemutatnia a szerzőnek.
Gyulai Éva úgy vélte, hogy a regény elegáns, finom, nőies stílusban született és azoknak javasolta, akik „megfáradtak a mai szűkszavú, mindennapi kommunikációban”.
„Nagyon sokan mondják, hogy ma az a jó regény, amely tele van erotikával és erőszakkal, mert csak azt lehet eladni. Én nem hiszek ebben. A szépen megírt történet és a magyar nyelv varázsa képes lenyűgözni az olvasókat még ma is, ha időt szánnak rá” – vallotta a kerekasztal-beszélgetésen a református lelkész. Viola Judit beszélt arról is, hogy a regénnyel Aba Amadé becsületét szeretné visszaállítani, a szereplőkön keresztül pedig saját, keresztyén életszemléletét ábrázolja. „Megpróbáltam valamit visszaadni annak a közösségnek, amelyik hosszú évtizedek óta szeret, eltart engem, kenyeret és fedelet ad. Azon kívül, hogy evangéliumot hirdetek, mást nem tehetek viszonzásul, mint azt, hogy a saját történelmüket élővé teszem és közel viszem hozzájuk” – mondta a szerző.
Viola Judit 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként, kórusvezetőként szolgált és szolgál. A vele készült korábbi interjúinkat az alábbi linkeken olvashatja:
Serpenyőtől a Parnasszusig
http://tirek.hu/hir/mutat/39917/
Elkészült a Sasok a viharban második kötete
http://tirek.hu/hir/mutat/41135/