Elkészült a Sasok a viharban második kötete

2017. Okt 04., szerző: Adminisztrátor

Sűrűsödnek a fellegek. Elkészült a Sasok a viharban történelmi sorozat második része. Az első kötet „Hősiesség és ármány a magyar múltból” olvasó csalogató alcímmel jelent meg. Az Aba Amadé és testvérei életét feldolgozó regényt október 14-én, Miskolcon mutatják be az olvasóközönségnek. Az álnéven író szerzővel, Viola Judit református lelkipásztorral Sike Gábor készített interjút.

A főcím, Sasok a viharban is utal rá, hogy olyan emberekről szól a történet, akiknek folyamatos küzdelem volt az élete. Hogyan tudná jellemezni azt az időszakot, amiben a második kötet cselekménye játszódik?

Nem annyira a személyes, inkább az ország sorsában sűrűsödnek a fellegek. Bár az egyéni életekben is lesznek fordulatok. Például elveszítünk szereplőket, akiket esetleg kedveltünk az első kötetben. Kun László idejében vagyunk, aki egy elég megosztó személyiség volt. Ő maga sem tudta, hogy hova tartozik igazán. Édesanyja kun volt, édesapja Árpád-házi király, és ez a kettős identitás elég nagy zűrzavart okozhatott a fejében, ami az életmódján és a politikáján is meglátszott. Nem egy olyan korban vagyunk, amikor egy irányba megy az ország szekere. Nem egy irányba húznak a lovak. Igazából azt se tudjuk, hogy ki ül a bakon…

A főszereplő, Aba Amádé milyen szerepben jelenik meg ebben a részben?

Alapvetően három fiúról szól ez a családregény. Van közülük olyan, aki szilárdan kitart a trón és az egységes ország mellett. A másik saját szerencséjét próbálja kovácsolni és van, aki a családi élet szépségeit választja közülük. Amádé, mint a király barátja szerepel ebben a kötetben. Viszont a befolyását már nem igazán tudja érvényesíteni, mert a király egyre inkább a béklyók nélküli életet kedveli. Emiatt meg-megfeledkezik a kormányrúd kézbentartásáról.

Mi történik a családdal?

A gyerekeim azt mondják, hogy egy regényt nem illik „spoilerezni”. Annyit elárulok, hogy az egyik fiút megnősítjük, a legidősebb komoly méltóságot nyer. A szülők öregszenek,  nemzedéki ellentétek és erkölcsi problémák törnek a felszínre. Igyekeztem ezt a regényt úgy megírni, hogy kitűnjön belőle, hogy keresztyén ember vagyok, és az én értékrendemet ráhúztam az egyik szereplőre.

Ezt a korszakot nehezebb volt feldolgozni, mint az elsőt? Több vagy kevesebb forrás állt rendelkezésre?

A második részt is nagyon élvezetes volt megírni. Itt is vannak történelmi tények, leírások és van két olyan esemény, amiről valós feljegyzések maradtak fenn. Mindkettő elég sötét oldalát mutatja a középkornak. Sokat küzdöttem a csatákkal, mert egy női léleknek nagyon nehéz beleélnie magát egy középkori háborúba. Az eseményeket próbáltam hűen követni, ahol meg nem állt rendelkezésre forrás, ott ismét a képzeletemre hagyatkoztam. Majd negyvenévi lelkészi szolgálat alatt az ember sokféle élethelyzettel találkozik. Minél idősebb lesz, annál inkább rájön arra, hogy az ember minden történelmi korszakban ugyanolyan és ugyanúgy viselkedik. Szeretet, gyűlölet, árulás, hűség, becsület – ezek mindig ugyanazok. Ebből a szempontból nem nehéz beleélni magam a szereplők sorsába.

A regény egyik célja, hogy árnyalja Aba Amádé személyiségét, akit negatív szereplőként tart számon a történelem. Sikerült?

Úgy gondolom, hogy a karakterek – ahogy egy regényben illik – fejlődnek és kiteljesednek. Ki jobb, ki bal oldalra húz el. Van, aki jó, és van, aki rossz. Itt most már egy felnőtt fiatalemberrel találkozunk, akinek megvan a véleménye a világról. Megfogalmazza, hogy mi lesz, ha ő lesz a hatalmas birtoknak az ura. Szerintem igen, haladtunk előre.

Milyen volt az utóélete az első regénynek?

Annyit tudok csak, hogy aki beszélt nekem a könyvről és elolvasta, az mind dicsérte. Hogy mennyire sikeres vagy nem, ezt igazából nem tudom megmondani. Remélem, hogy a második kötetet mindazok megveszik, akik az elsőt elolvasták. A folytatás október második hetében jelenik meg, és október 14-én lesz a könyvbemutató Miskolcon, az egyházkerületi székházban. A Miskolci Egyetem két kiváló történésze beszélget velem a könyvről és a történelmi korról.

A harmadik rész hogy áll?

Már belekezdtem, de az idei nyár elég mozgalmas volt a család szempontjából. A harmadik kötetből az első fejezet közepénél tartok. Ha az őszi időszak lecsendesedik, folytatni fogom.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül. Jak 2,26

Ez 43,13–27

Elgondolkodtató a fejezet záró ígérete (27). Vágyunk erre a kegyelemre, de nem akarunk áldozatot hozni érte (18–26). 

tovább

(26) „…a hit is halott cselekedetek nélkül.” (Jakab 2,14–26)

HIT ÉS CSELEKEDETEK. – 1. Üdvösségünk csakis az Úr ingyen kegyelméből van, ez ajándék; – de az élő hit azonnal látható gyümölcsöt terem, és mint a gyümölcsfa, ott táplál, ahol áll. 

tovább

Ézsaiás 63,15-19/a - Kitárt karokkal vár

Tegnap azt olvashattuk, hogy Isten sok mindent ígért népének. Reménységgel lehet tehát a jövőbe nézni. De most figyeljük a jelent. A ma valósága mást mutat. Minden jó dolog szét van rombolva, vagy eltűnt, elveszett, elpusztult. 

tovább

2017. december 15. péntek

A hídépítő

Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus. (2Tim 2,5)

 

tovább

Adventi intelem

Ma még talán erős vagy és büszke,

Elfelejted, hogy valahol vár reád az Isten!

Nem akarod tudni, mindent Ő adott,

S néki mindezért hálával tartozol!

 

tovább