Tiszántúl az egységtörekvések helyszíne a reformáció kora óta – idézte fel Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a szombat délelőtti sajtótájékoztató elején. Mint mondta, Méliusz Juhász Péter, a térség reformátora nemcsak Debrecenben, hanem szerte a Kárpát-medencében segítette a Szentháromság Istenbe vetett hit meggyökerezését, a protestáns hitet az ellenreformáció idején Debrecenből kiindulva sikerült megvédeni, hogy a város végül a mai napig munkálhassa „a templom és az iskola összetartozását”.

„Beletartozunk a keresztyének nagy, kétezer éves családjába is, hitvallásaink az egyetemes keresztyén hitvallásokban gyökereznek” – fogalmazott a püspök. A Tiszántúli Református Egyházkerület ezért is ad helyet ismét a találkozásnak. „A reformátusok pedig azért jönnek ma el ide, mert egységünk a mindennapokban is működik” – hangsúlyozta. Fekete Károly szerint az idő bebizonyította, hogy ha a döntéshozó testületek összefognak, határozataikat valóra is tudják váltani – ezért valósulhatott meg a reformátusok egysége. „Ez a nap is csak úgy jöhetett létre, hogy a 65 református egyházmegye összeadta gondolatait, ötleteit és közösen választott vezérigét: » Hadd tartsunk veletek , mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«” – emlékeztetett a tiszántúli püspök.

Unokáink is ünnepeljenek!

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszönetet mondott a Tiszántúli Református Egyházkerület szervező munkájáért és a vendéglátásért. A püspök azt is elmesélte, délelőtt találkozott egy fiatal családdal: a pár tíz éve vőlegényként és menyasszonyként volt jelen, most pedig bemutatták neki három gyermeküket. „Ha valaki azt kérdezi, van-e ennek értelme és jövője, akkor ebből látszik, hogy van. Mi hisszük, hogy ez a három gyermek majd húsz év múlva, és az unokáik pedig száz év múlva itt lesznek, hogy ugyanígy együtt ünnepeljenek” – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István.

A dunamelléki püspök elődje, Ravasz László nyomán az emlékezés fontosságát hangsúlyozta: nem felejthetjük el azokat, akik már nem lehetnek közöttünk, de sokat tettek az egység kimondásáért, „tizenéve megharcolták a nagy vitákat és arra buzdítottak, hogy legyünk bátrak”. Mint mondta, sokféle gyökere volt a 2009-es újraegyesülésnek, de kiemelten fontos szerepet játszottak benne azok a határon túli egyházi vezetők, akik a kudarcos 2004-es népszavazás után sem mondtak le az egységről. Bogárdi Szabó István ennek jegyében emlékezett meg a tavaly ősszel elhunyt Pap Géza erdélyi püspökről: „A népszavazás után két nappal találkoztunk, alig mertem neki köszönni. De ő magához ölelt és azt mondta: »Jövünk, segítünk!« Ezért vagyunk itt ma is.”

Az egység bölcsője

„Városunk történelme a 16. századtól eggyé vált a református egyház történelmével, ez a közös múlt pedig kötelez a jelenben és a jövőben is – ez szívből jövő, morális kötelesség” – vallja Papp László. Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere szerint ma vita zajlik arról, hogy van-e jelentősége a nemzetnek és a vallásnak, amit tőlünk nyugatra sok bezárt vagy világi színtérré alakított templom kísér. „A református egység napja világosan kijelöli, hogy gondolkozunk erről mi, magyarok. Szükség van templomainkra, mert ezeket hívő emberekként fogjuk használni a jövőben is” – tette hozzá. Ennek jeleként újulhattak meg Debrecenben az egyházi épületek az utóbbi években és ez folytatódik a jövőben is. „Fontosnak tartom az egységnapot, felemelő érzés, hogy városunk ennek az egységnek a bölcsője, erre vigyázni is fogunk” – ígérte Papp László.

A közösségben gondolkodás összeköt

„Magyarország Kormánya számára is fontos ez az egység, hiszen azt mutatja, hogy a Kárpát-medence magyarságában való gondolkodás nemcsak a kormány sajátja, hanem minden közösségé, mely felismeri ennek jelentőségét” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter. A miniszterelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, a kormány is igyekszik vállalni a felelősséget a magyarokért világszerte, ebben nagy segítséget nyújtanak Magyar Református Egyház tagjai és szervezetei. „Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a közösség meg tudja sokszorozni erejét és olyan folyamatok indulhattak el, melyekre korábban nem vagy csak alig volt lehetőség” – emlékeztetett. Varga Mihály ígéretet tett, hogy a kormány folytatja együttmunkálkodását a reformátusokkal: „Sok olyan programunk van, melyben fontos a magyar reformátusok szerepe. Azért vagyok ma jelen, hogy megerősítsem: a Magyar Református Egyház továbbra is számíthat a támogatásunkra.”

Egységben óceánon innen és túl

Az egységünnepre ellátogatott Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke is. „Azért jöttem el, mert tagegyházaink közül heten itt vannak ma, ezen a helyen. Mióta elkezdődött ez az egyesülési folyamat, követtük minden lépését. Világméretű közösségünk, mely körülbelül százmillió reformátust képvisel, megerősödik az itteni egységben” – fogalmazott köszöntőjében. Mint mondta, az elmúlt napokban megtapasztalhatta, hogy a magyarok református identitásuk megerősítésén és reformációján dolgoznak. „Hogyan tudjuk ma újra szolgálni az embereket? Ma a közösségünk ereje azokban a dialógusokban van, ami a régiókban történik” – foglalta össze az elnöknő.

Ilyen párbeszédnek köszönhetően csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz a május 17-i ünnepi zsinaton az Amerikai Egyesült Államokban található Kálvin Egyházkerület. A tengerentúli közösség püspöke, Krasznai Csaba szerint ez az újraegyesülés történelmi jelentőségű: „Hálás a szívünk és köszönjük azt a szeretetet, ami a csatlakozással is megmutatja egységüket. Isten iránti reménységben vagyunk, hogy ezt az egységet tudjuk munkálni testvéregyházainkkal a jövőben is – az óceánon innen és túl.”

„Az egységnap és a jubileum jelentősége a mi számunkra megtartó erő” – foglalta össze a magyar reformátusok egységének jelentőségét Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke. A határon túli egyházi vezető köszönetet mondott, hogy a szombati szabadtéri ünnepi istentisztelet gyűjtésének a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lehet a kedvezményezettje „Azért gyűjtik össze adományaikat az erősebbek, hogy valóban együtt hordozzák a gyengébbek terheit. Ez jelzi, hogy odafigyelünk egymásra, együttérzünk és nem sajnálunk, hanem segítünk. Ez maga az összetartozás: a református nagycsalád egy segítőkész család és a segítsége által tud megmaradni a szórványban sok intézmény és gyülekezet” – hangsúlyoztaa kárpátaljai püspök.