Zádor nevű birtokosáról kapta a falu nevét az 1200-as évek elején. Középkori történetéről nincs ismeretünk. 1802-ig állt az ismeretlen időben épült fatemploma, mely ekkorra hasznavehetetlenné vált. Mai templomát 1803-ban építették torony nélkül. De állt a templom mellett egy 20 méter magas karcsú fatorony, ezen volt egy 1763-beli és egy 1635-beli harang.
A tornyot 1830-ban javították. A templomot 1883-ban újítani kellett. 1924-ben villámcsapás következtében leégett a fatorony. 1926-ban építették a kelet-nyugati hajó déli oldalához a 28 m magas kőtornyot. A torony külső falán van az I. világháborús emléktábla. A belsőben azonos mintájú, festett kazettás mennyezet van. Figyelemre méltó a nyugati karzat eleje, melyet élőfa ábrázolással díszítettek, közepén latin nyelven olvashatjuk Párizs jelmondatát: "Merülget olykor, de soha el nem merül!"
A 238 kg-os (85 cm) harangot a Bp-i Hm készítette, felirata: „A zádorfalvai ref. egyház tagjai csináltatták az 1926. évben. No. 5475.” A 60 kg-os (55 cm) felirata: „Újra öntötte Walser Ferenc Pesten 1871-ben.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása