Víly és Vitány községeket politikailag 1940-ben egyesítették egymással. Víly neve 1270 óta ismert, ez a középkorban templomos hely volt. A reformáció térhódítása következtében Vílyben és Vitányban is a reformátusok használatába kerültek a régi templomok, s ezek még 1696-ban abban voltak.
A vílyi templomot 1763-ban elvette a földesúr a reformátusoktól, a vitányiról többé nincs tudomásunk. Ezután fából építettek templomot, de amikor ez kicsinek bizonyult és megavult, kitoldották egy részét kőből építve, majd amikor ez is nem volt elég, a nép számához képest megnagyobbították kőből építve 1771-ben. 1802-ben elhatározták a fatorony helyett kőtorony építését a keleti homlokzat elé, de erre a munkára csak 1821-22-ben került sor, magassága ma 21 m. Ugyanekkor két méterrel meghosszabbították a templomhajót. 1840-ben öt lábbal magasabbra emelték a falakat, új tetőt építettek és új karzatot készítettek. A templom nyugati vége egyenes záródású. A belső mennyezete sík, vakolt. A templomon a következő munkákat végezték: 1993: belső festés, 1998: a harangok villamosítása, programóra vásárlás, 2002: a templom és torony faszerkezetének felújítása, a bádog borítás festése. 2003: a templomtető bádog borítása, festése, csatornázás.
A 360 kg-os (86 cm) harangot Szlezák László öntötte 1923-ban Bp-en, felirata: „Isten dicsőségére öntették a vilyi ref. hívek közadakozásból...” A 193 kg-osat (71 cm) László Albert 1861-ben Kisgejőcön, felirata is csak ennyi.
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása