A lengyel sereg a szögligeti Nagyréten táborozott le, s elkezdte ostromolni a várat. De a hatalmas sereg nem tudott megbirkózni a várat védő maroknyi magyar kuruccal. Sőt a védők kitöréseikkel és ágyútüzeikkel jelentős veszteséget okoztak a lengyeleknek, mely ezért bosszúját a környező magyar falvak lakosságán töltötte ki. Végigrabolták és felégették az egész Jósva völgyét Szilicéig. Ekkor égett le Szín középkori temploma. A nép ezt a dúlást a tatárjárásra emlékezve „lengyeljárásnak” nevezte. 1801-ben jegyezték fel: Ki adott helyet a templomnak, nem lehet tudni, mert olyan régen történt, hogy már senki sem emlékszik rá. 1802-ben kezdődött a mai késő barokk templom építése, mely déli homlokzati tornyával 1807-re lett kész. 1804-ben bontották le a középkori kőtemplomot. A templomot 1863-ban tűz pusztította, csak a falai maradtak meg. Hamarosan újjáépítették, toronysisakját 1894-ben kapta, ma 25 m magas. Mennyezete a falból kilépő pilléreken nyugvó csehsüveg boltozatos. A bejárat mellett van a II. világháborús emléktábla.

A 300 kg-os (80 cm) harang, felirata: „Zu der eren Gottes bin ich geflosen anno 1628 iars Hans Thomas Wening in Kasau hat mich gegossen.” (Magyarul: „Isten tiszteletére olvasztottak anno 1628 évben, Hans Thomas Wening Kassán öntött engem.” Ez az egyházkerület 5. legrégebbi harangja.) A 80 kg-os (45 cm) felirata: „Az Amerikában élő magyar véreink kegyes adomá–nyaiból Isten dicsőségére készült. A színi református egyháznak öntötte 1923. évben Walser Ferenc Budapesten.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1