A szendrői református templom

Település: Szendrő

Szent István tiszteletére épült középkori temploma. 1351-ben a pelsőczi Bebek család nyerte birtokul. 1544-ben város volt. 1566-tól végvárában német őrség tartózkodott. A városban korán tért hódított a reformáció, 1587-ben lelkészt tartottak és használták a régi kőtemplomot annak minden gazdaságával, dézsmájával és malom-vámjával együtt.

Az 1595-ös jelentés református templomáról szól. A vár és a hozzá tartozó nagy uradalom előbb Bocskai István, később Bethlen Gábor fejedelmek kezébe került. 1653-ban templomot építettek, de azt 1895-ben lebontották. Jelenlegi templomát 1897-ben építették a régi templom helyére. A torony nélküli neogótikus templom nyugati homlokzata oromfalas, előtte kis bejárati előcsarnok van. A belső mennyezete sík, vakolt. A templom délnyugati sarka előtt áll a középkori, 8×8 méteres alapterületű, három emeletes 23 m magas, kőből készült harangtorony. Ez a régi szendrői alsó vár egyik bástyatornyának 1520 körüli átalakításából jött létre. Tornácos fa toronysisakja 1786-ban készült. A torony 13 méter magas kőfala és 10 méter magas sisakja méltóságteljes látvány. Egyes vélemények szerint a torony még a tatárjárás (1241) után készülhetett, de 1786-ig a szendrői várhoz tartozott. A falára írt évszámok a nagyobb munkálatok idejét jelzik: 1786, 1833, 1871, 1911. Változások 1989 óta: 2000-ben új feljáró készült a toronyba, 2004-ben elektromos padfűtés a templomban, 2005-ben új villámhárító rendszer a templomon és a tornyon.

Három harangja van. A 250 kg-osat (74 cm) Nováki István öntötte Oláhpatakon, felirata: „In gloriam Dei fudit me Stephanus Novaki I. S. anno 1726.” A 120 (58 cm) és 87 kg-osat (52 cm) a Bp-i Hm készítette 1924-ben, a nagyobbik felirata: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” A kisebbiké: „Isten dicsőségére öntette Toboz Dániel és családja, Szendrő 1924.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1