1317 után bukkan fel neve. 1332-ben Szent Mártonról nevezett egyháza volt. Az 1555. évi török dúlás után néptelenné vált a falu. Hazatelepülő lakói 1577-ben már református egyházat alkottak és használni kezdték a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás a templomot a reformátusok birtokában találta.
A 220 kg-os (75 cm) harangját Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, felirata: „Ha szavamat halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. Öntették a sajókápolnai ref. egyház hívei közadakozásból Isten dicsőségére 1931. évben, Fekete Lajos lelkész, Tóth György gondnok, Barkász Bertalan tanító, Kovács Károly, Pálcza József, Soós Károly, Soós Lajos, Szikszai András, Szikszai Péter, Szobonya Péter, Tardi József presbiterek idejében.” A 101 kg-osat (55 cm) 1923-ban a Bp-i Hm készítette Rincker által, felirata: „Isten dicsőségére a sajókápolnai ref. egyház részére öntették Szikszai József és neje Soós Zsuzsánna.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1