Neve 1283-ban merül fel, de ekkor már állt a XIII. század elején épült román stílusú temploma. A török 1564-ben elpusztította a falut. A visszatelepedő református lakói megújították és használatba vették a templomot. Belső berendezése a padok, a karzatok, a szószék és a pelikános szószékkorona népies barokk stílusban készült 1790 körül.
A templomot a középkorban temető vette körül. A következő században a templom dűlőfélen volt, majd elpusztult a hívek buzgótlansága miatt 1854 március 28-n. 1876-82 között végeztek jelentős átalakítást és újjáépítést a templomon, ez igen megváltoztatta külső formáját. Ekkor illesztették a tetőszerkezetbe, a templom keleti végére a kis fatornyocskát, amit 1908-10 között a nyugati végére helyeztek át. A templomnak oromzatos homlokzata, dongaboltozatos egyenes záródású keletelt szentélye, egy-egy keskeny román stílusú ablaka, diadalíve van. 1910-ig kazettás mennyezete volt, azt akkor kicserélték a mai festett famennyezetre. A karzat mellvédjére életfa-ábrázolásokat, a szószékre pedig a Ragályi és a Balassa családok címereit festették. Prédikátora volt 1665-ben Huszti Mihály, akit 1674-ben Sajókesziből vittek gályarabságra, de nem bírta ki a megpróbáltatásokat, útközben Theatéban halt meg 1675-ben. 1764-ben Egressy Mózes volt a lelkész. A Sárospataki Református Múzeumban van az egyháznak egy 1548-ból való úrihímzéses úrasztali terítője, melyet a művészettörténészek az ismert legkorábbiak közé sorolnak.
A 145 kg-os (60 cm) harangot Ducsák István öntötte 1965-ben Őrszentmiklóson. A 80 kg-osat Stefanides Benjamin Losoncon, felirata: „A ragali reformata ecclesia maga költségén csináltatta1741.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása