A XVI. században református temploma volt, ami az 1681-ben az elfoglalt templomok listáján szerepelt. Az egyházközség történetéről keveset tudunk. A jelenlegi templom 1806-ban egy korábbi templom maradványaiból (átépítésével) épült nyugati homlokzat előtt 23 m magas tornyával. 1925-ben felújították.
A belső mennyezete sík, vakolt. A fehér márvány úrasztala 1904-ben készült. A parókia falán van egy emléktábla: „Ebben a házban születtek Szádeczky Sámuel Pusztafalu lelkipásztorának fiai: Szádecsnei és Kardosfalvi Szádeczky-Kardoss Lajos történetíró, egyetemi tanár. A magyar és a lengyel tudományos akadémiák tagja, a vilnai egyetem díszdoktora, nemzetgyűlési képviselő 1859. április 5-én. Labor omnia vincit. Ora et labora. Szádecsnei és kardosfalvi Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, egyetemi tanár, az 1913. évi kanadai nemzetközi geológiai kongresszus alelnöke 1860. december 30-án.” 1995-ben felújították a templom tetőszerkezetét, pala helyett bádoggal fedték a tetőt, s azt befestették. 1996-ban a templom belsejét festették ki.
A 200 kg-os (78 cm) harang felirata: „Isten dicsőségére öntette a pusztafalusi református egyház közadakozásból az 1925. évben. Ecclesia Harangművek. F. W. Rincker által Budapesten. No.5492.” A 130 kg-os (51 cm) harang felirata: „Öntötte László Lajos és Sándor Kis Gejőczben 1894-ben.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása