Az elpusztított város hamar kiheverte a pusztítást, 1603-ban református lelkésze volt. Később az ónodi egyház nagy pártfogója, I. Rákóczi György fejedelem öt harangot adományozott a református egyháznak. Az ismételt török támadások sok kárt tettek a városban. De életképességét bizonyítja, hogy az 1681. évi soproni országgyűlés artikuláris helynek jelölte ki Ónodot a reformátusok számára. A legnagyobb pusztulás 1688-ban érte, amikor a Thökölyvel szövetkezett török hadak teljesen felégették. Ennek ellenére 1696-ban jelentették, hogy kis református fatemplom áll Ónodon. Az 1754-es canonica visitatiós jegyzőkönyvbe bejegyezték, hogy a fatemplomot 1753-ban renoválták, és fatornyáról is említést tettek. A Türelmi Rendelet után, 1785-95 között épült a copf stílusú templom, nyugati homlokzata előtti 32 m magas tornyát 1828-ban emelték. A belső mennyezete sík, vakolt és festett, a karzatok alja csehsüveg boltozatos. A körömi mezőn tartották a híres ónodi országgyűlést 1707-ben. Ezen mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ónodon született 1600-ban Lorántffy Zsuzsánna, aki I. Rákóczi György fejedelem feleségeként igen nagy jótevője volt református egyházunknak és a Sárospataki Kollégiumnak. Ónodon született Dálnoki Nagy Sámuel, aki az 1800-as évek elején ismert költő volt. Itt született szendrői gr. Török Lajos leánya, Török Sophie Antónia, aki később Kazinczy Ferencné lett. Itt született Werner Gyula író és politikus. 1578-ban Muhiban református lelkész működött, de ott ma nincs református egyház.

A 350 kg-os (80 cm) acélharangja Diósgyőrben készült 1921-ben, felirata: „Az Isten dicsőségére készíttették az ónodi ref. egyház hívei.” A 220 kg-osat (52 cm) Burger Lőrinc öntötte Dobsinán, felirata: „Az ónodi ref. eccl. Isten dicsőségére újraöntette 1828. esztendőben a kegyes hívek adakozásából.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1