A mai község három régi faluból tevődött össze: Alsó-, Felsőnovaj és Idrány. Alsónovajt IV. Béla király 1255-ben a jászói prépostságnak adományozta. Ebben egyház volt 1332-ben. A XVI. században mind a három faluban reformátussá lett a lakosság.
Az 1595-ös összeírás itt református templomot (templomokat?) talált, mert korábban mindhárom faluban volt középkori kőtemplom. 1696-ban még mindkét Novaj temploma református használatban volt, Idrányé már ekkor rommá lett. Idrányban 1733-ban református lelkész működött. Az alsónovaji templom további sorsáról nincs semmi ismeretünk. A felsőnovaji templom megmaradt református használatban, de az idők során többször javították, alakították. Ilyen nagyobb átépítések évszámai láthatók felírva a mai novajidrányi templomon: 1827 és 1889. Ez utóbbi felújítás során kapott klasszicista stílust a templom, mely keleten félkörívesen zárul. Nyugati homlokzat előtti 25 m magas tornya és a belsőben sík, vakolt mennyezete van. A faluban született 1750-ben Ákos András, aki 49 éven keresztül volt a cseh-morva reformátusok lelkipásztora, neki és Láng Istvánnak, aki 43 évig volt helyben lelkipásztor, 1986-ban emléktáblát avattak.
A 300 kg-os (78 cm) harangot a Bp-i Hm készítette F. W. Rincker által, felirata: „Isten dicsőségére öntették Ortó János gondnoksága alatt F. & A. a Novaj és idrányi gyülekezetek 1924-ben. No.5123.”A 128 kg-osat (64 cm) Thúry János öntötte Bp-en, felirata: „A Novajidrányi ev. ref. egyháznak készítette ns. Czeper Draskóczy Sámuel saját költségén,1890.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása