Lakói 1674-ben kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, mert a török állandó zaklatása, valamint a Sajó gyakori árvizei elűzték őket, legtöbbjük a nem messzi fekvő Alsókelecsénybe költözött. Semmit sem tudunk az 1674-ig volt templomról. A Rákóczi-szabadságharc bukása után népesült be Szirma református lakókkal, akik deszkatemplomot építettek. E templomot 1784-ben lebontották. Még abban az évben hozzákezdtek egy kicsiny kőtemplom építéséhez, mely torony nélkül készen lett 1785-re. A templomnak kazettás famennyezete volt. 100 év múlva a hívek száma úgy megszaporodott, hogy a templom szűknek bizonyult, s ezért 1871-ben kibővítették a déli oldalhajóval. Ugyanekkor építették a templom keleti homlokzata elé a 25 m magas tornyot. Ekkor kapta a templom mai formáját. 1958-ban készült a régi hajóban két karzat, majd az elavult padok és berendezés helyett újat készítettek 1982-84 között. A belső mennyezete a régi hajóban sík, vakolt, az oldalhajóban trapéz alakú és vakolt.

A 250 kg-os (75 cm) harangját a Bp-i Hm készítette, felirata: „A szirmai ref. egyháznak Isten dicsőségére örök emlékül adományozta G. Szabó János és hitvestársa Váradi Zsófia az Úrnak 1923. esztendejében.” A 133 kg-osat (62 cm) a II. világháborúban elvitt harang helyére, mely Szabó András adománya volt 1853-ban, Gombos Lajos öntötte 1972-ben Őrbottyánban, felirata: „A Miskolc-szirmai református gyülekezet adakozásából készült Isten dicsőségére.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1