A középkori várost 1950-ben csatolták Miskolchoz. 1332-ben Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma állt. 1440-ben mezővárosi lett. A XV. században épült a gótikus templom, mely a korán reformátussá lett lakosság birtokába került. 1577-ben lelkésze volt.
Az 1595-ös összeírás ezt a templomot említi. 200 száz esztendőn keresztül háborítatlanul használták a reformátusok, de az ellenreformáció elvette tőlük. A templom nélkül maradt reformátusok lelkésze, Pápai Tóth Mihály (1700-1786) kezdeményezésére alapították a diósgyőri kohászatot, ő indította el az új református templom építésének gondolatát. Az alapkövet 1769-ben tették le a napkeleti oldalon, bele írást helyeztek. Szövege: Az egyedüli Istennek, a háromszor legnagyobbnak és legjobbnak, dicsőség az egynek és a Szentháromságnak. A legdicsőségesebben uralkodó fenséges császárnő és Magyarország királynője, Mária Terézia különleges kedvezéséből és kegyéből kegyelmesen megengedte, hogy a diósgyőri helvét hitvallást követő egyház ezen a helyen új templomát felépíthesse. E célból kijelölte nemes Borsod vármegye rendes hivatalt viselő küldötteit. Ezek közül első főtisztelendő Ketter Ferenc úr, a kerület és ezen vármegye főesperes-helyettese. Második tekintetes és nemzetes Szőlősy Ferenc úr, helyettes alispán, a harmadik nagyhírű és nemzetes Gömöri Antal szolgabíró úr, a negyedik az igen híres és nemzetes Fodor József, esküdt ülnök úr, az ötödik a nagyhírű és nemzetes Kováts János úr, az Úr diósgyőri praeceptora. A felmérést elvégezték az Úr 1769. évében július 10. napján. Az első követ pedig ide a fundamentumba helyezték július 27-én délelőtt 11 órakor, mikor ennek az egyháznak Pápai Tóth Mihály volt a rendes lelkipásztora, nemes Erdős Mihály a gondnoka és Czikó István az első bírája. Ezen írást írta és metszette Szoboszlai Apa József született magyar lovag és mathematikus. Az új templom az elvett templomtól 800 méterrel keletebbre épült fel 1769-72 között, torony nélkül, keleti félköríves záródással. Mennyezete hevederívekkel tagolt dongaboltozatos, ahol a dongaszakaszok és a csehsüveg boltozatok váltják egymást. Mindez gyám és zárókő nélkül épült. A hevedereknek megfelelően a külső oldalon támpillérek vannak. Egy tömbből faragott copf stílusú kő szószékét a Nagy-család adományozta 1772-ben. A gyönyörű szószékkoronát ugyanabban az évben készítette Polgári Mihály. Az egy lábon álló faragott kő úrasztala is ekkor készült. A nyugati homlokzat előtti tornyot Klír Venczel építette 1802-03-ban, magassága 26 m.
A 397 kg-os harang felirata: „Isten dicsőségére öntette a diósgyőri helvét hitvallású egyház, 1886. Öntötte és felszerelte Thúry János és fia Bp-en.” 260 kg-os acélharangot Diósgyőrben készítették 1987-ben.
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1