A mezőnagymihályi református templom

Település: Mezőnagymihály

1300 körül az Örösúr nemzetség birtoka, 1447-ben Hunyadi János kormányzó a Tibold és a Geszti családoknak adományozta. 1544-ben a török pusztításának esett áldozatul a falu. A visszatelepedők már reformátusok voltak, és használták a középkori templomot.

A falu a végzetes mezőkeresztesi csata után, 1596-ban elpusztult. A Gelejről telepedtek ide lakói 1619-ben. 1685-ben 8 lakott és 22 elhagyott háza volt. 1687 után újra birtokukba vették a reformátusok a középkori, szentéllyel rendelkező templomot. 1772-ben azt mondták e templomról, hogy az már korszerűtlen és szűk. 1773-ban királyi engedély alapján kőfundamentumra építettek egy fatornyot, amely 46 esztendeig állt. 1792-93-ban építették késő barokk stílusú mai templomukat, a nyugati homlokzat előtti 33 m magas tornyát 1821-34 között készítették. A faragott kő szószék és a szószékkorona 1809-re lett kész. A belső mennyezete sík, vakolt. A toronyórát 1924-ben szerelték fel.

A 440 (95 cm) és 297 kg-os (80 cm) harangjait Walser Ferenc öntötte Bp-en, a nagyobbik felirata: „Isten dicsőségére a háborúba elvitt harang helyett önkéntes adakozásból öntették a mezőnagymihályi ref. egyház tagjai és nemes szívű pártfogói az Úrnak 1923-ik esztendejében.” A kisebbiké: „Isten dicsőségére öntette a nagymihályi ev. ref. egyház az 1887. évben. No.1666.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1