István király idejében (1000-1038) épült fel az ún. Isten-hegyén az első temploma, de ezt a tatárok elpusztították (1241). Nagy Lajos király a falut 1352-ben a Czudar-családnak adományozta, valószínűleg ők építették a XIV. században a középkori, gótikus templomot sokszögű szentélyével együtt.
Egyszer Megyaszón utazott át II. József császár (1780-1790). A falu előkelői délelőtt kimentek egy hídhoz a császár elé, de a császár csak késett, csak estefelé érkezett meg. A rá várakozók egész nap koplaltak. Azóta nevezik ezt a hidat Koplaló-hídnak. Amikor megérkezett a császár, szóltak a harangok, de a pap, akinek köszöntenie kellett volna, nem volt sehol. A császár küldöncöket menesztett érte, de így is időbe telt, míg megérkezett. A császár kérdőre vonta, hogy miért nem jött azonnal? Azért, Felséges Uram, volt a válasz, mert én Felségednél is hatalmasabb úrnak engedelmeskedtem, a halálnak, mert temettem. Igaza van, barátom, mondta a császár, az élők várhatnak, de a halál az nem vár.
A cseh protestánsoknak 1630-1780 között nem volt vallásszabadságuk. Amikor II. József kiadta a Türelmi Rendeletét, a cseh protestánsok is visszanyerték vallásszabadságukat, de nem voltak papjaik. A Sárospataki Kollégiumhoz és a Tiszáninneni Egyházkerület püspökéhez fordultak segítségért. Néhány év alatt 81 önként vállalkozó lelkész indult el a cseh-morva protestánsok megsegítésére. Egy megyaszói születésű lelkész is kiment. Sokan kint maradtak életük végéig, vagy meghaltak, néhányan haza jöttek és itthon folytatták a szolgálatot. E könyv szerzője 1985-ben végigjárta azokat a cseh-morva templomokat, ahol kétszáz évvel korábban magyar lelkészek szolgáltak. Az egyik helyen találtunk egy Molnár (magyar nevű) lelkészt, akiről kiderült, hogy kint maradt ősei után ő a 13. nemzedékbeli lelkész, aki már egy szót sem tud magyarul, de minden nemzedék egy-egy fia lelkipásztor lett.
Az 560 kg-os (99 cm) harangot a Bp-i Hm készítette, felirata: „A megyaszói református egyház Isten dicsőségére 1922. No. 4439.” A 400 kg-osat (74 cm) Johann M. Schneider öntötte Kassán, felirata: „Goss mich Iohann M Schneider in Caschau anno 1702.” Bevésve: „In honorem S S Trinitatis Campana Oppidi Megyaszó Dvctor Ioh Kis.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1