Eger 1596-os elestekor elpusztult a falu. 1609-ben népesítette újra a török pasa, így hódoltsági falu lett. 1680-ban prédikátoruk volt, s 1639 óta használták a falu első ismert kőtemplomát, mely a mai templomtól egy km-nyire északra állott. A törökvilág-végi és a Rákóczi-szabadságharc idején történt hadjáratok 1708-ra teljesen pusztává tették a falut. 1711-ben kezdtek visszaköltözni régi lakói. Az egri barátok 1711-ben földig romboltatták a református templomot, ezzel megkezdődtek az ellenreformációs zaklatások és üldözések. Ezért a református hívek egy része elvándorolt a faluból, néhányan katholizáltak. 1732-ben lelkésze, Vásárhelyi Márton is katholikus hitre tért. De 7 nemesi család és 60 jobbágycsalád kitartott református hite mellett. Ők egy ideig a noszvaji templomba jártak istentiszteletre, majd az Apostol-család csűrében tartották összejöveteleiket. Templomot csak 1790-ben építhettek maguknak a falu déli részén levő mocsaras telekre, mert ide kaptak építési engedélyt. 1852-53-ban épült hozzá a torony, és öntettek egy 223 fontos harangot. Ezt a templomot a II. világháborúban visszavonuló német csapatok 1944. november 16-án éjjel 11 órakor felrobbantották. Az egyház csak 1948-50 között tudott új templomot építeni az előző helyére, keleti homlokzat előtti toronnyal. A belsőnek boltozatos mennyezete vakolt. A templomban padfűtés készült, új villámhárítót szereltek fel.

A 200 kg-os (72 cm) harangot Szlezák Ráfael öntötte 1949-ben Rákospalotán, felirata: „Egyedül Istené a dicsőség! Az iparügyi minisztérium adományából és az összetört két harang ércéből újra öntették 1949-ben.” A 160 kg-os (68 cm) acélharangot Diósgyőrben készítették 1988-ban, felirata: „Luther.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1