A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595-ös templom összeírás református használatban találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az épület nyugati részét, így alakult ki a templom mai formája.
A templom toronytalan, festett famennyezete 84 kazettából áll, a nyugati rész 1734-ben, a keleti rész pedig 1794-ben készült. A kazetták díszítése: barackmag alakú széles vörös keretben indás, növényi ornamentika, középen stilizált vörös liliom, kékes és fehér színű mezők. A berendezés 1792-ből való. 1908-ban vaspántokkal erősítették meg a templom falait. A déli oldalon két bejárati előcsarnoka van a templomnak, amit középkori lőréses fal övez. A déli kerítéskapu mellett áll az 500 éves hársfa csonkja, a fát vihar törte ki. A templomtól 50 méterre a domboldalon, a temető alján áll az 1851-ben újított késő barokk harangtorony.
A 225 kg-os (78 cm) harang felirata: „Öntette a jósvafői ev. ref. egyház közönsége 1882. évben. Öntötték és felszerelték Pozdech József utódai, Thúry János, Kosts Imre Budapesten 1882. évben.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása