A füzéri vár és a hozzá tartozó uradalom 1264-ben az Aba nemzetségbeli Kompolti családé volt, de 1270-re már Istváné, az ifjabb királyé lett. 1430-tól kezdve a Perényiek birtokolták, s ez idő tájt épült a vár bástyatornya, amelyben gótikus kápolna is volt.
Perényi Péter ide menekítette Mohács (1526) után a magyar szent koronát, és itt őrizték azt a következő esztendeig. A vár alatti falut a középkorban Füzéraljának nevezték, benne 1334-ben plébánia működött. A reformáció a XVI. században hamar tért hódított a faluban, ezért a reformátusok birtokukba és használatukba vették a középkori templomot, ezt jelenti az 1595-ös összeírás. A templomot 1737 júniusában vették el a reformátusoktól a katholikusok, amely bővített formában ma is az övéké. Kb. 50 esztendő története ismeretlen előttünk. A füzéri reformátusoknak 1785 körül engedélyezték a jelenlegi templom építését, de az építés évét nem ismerjük. A déli homlokzat előtti torony egyszerre épült a templommal. A belső tér mennyezete 1832-ben készült fából, kazettás rendszerbe osztották, kézzel festett, növényi ornamentika és geometriai díszítés látható rajta, ekkor készültek a padok és a szószék is.
A 80 kg-os (43 cm) harang felirata: „A füzéri reformata ecclesia a maga költségén öntette,1796.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása