De 1693-ban újra a reformátusoké lett. 1703-05 között ismét katholikus, 1705-től megint a reformátusok használatába került. 1711. szeptember 26-án végleg elvették a reformátusoktól, kiknek ettől kezdve sokáig nem volt templomuk. 1740-től egy borházban tartották istentiszteleteiket, majd oratoriumot építettek. 1766-ban titkos egyezséget kötöttek a tolcsvai apáttal, eszerint: egy csipetnyi aranyért minden esztendőben megvehették a templomba járás jogát. 1785-90 között templomot építettek, s a katholikusok visszaadtak egy harangot, melyet a templommal együtt vettek el. 1889-ben tornyot építettek a templomhoz. De a 100 éves templom használhatatlánná vált, így újabb templom építését tervezték, amit homlokzat előtti tornyával együtt építettek fel 1910-11-ben. Mennyezete sík, vakolt, az épület északi vége a nyolcszög három oldalával zárul. Az úrasztala carrarai fehér márványból készült. Egy régebbi repedt harangján ezt a felírást lehetett olvasni: „Kitárva az Isten háza, halljátok a harangot, jertek hívek dicsérjétek az egy örökkévalót!”

A 490 kg-os (93 cm) harang felirata: „Újraöntetett az erdőhorváti ev. ref. nemes egyház költségén, melyhez ns. Sajgó Zsigmond és neje Tóth Zsuzsánna 100 forinttal járult. Újraöntötte Walser Ferenc Budapesten, 1890. No.1870.”A 120 kg-os (65 cm) felirata: „Isten dicsőségére készítették az erdőhorváti református egyház hívei áldozatkészségükből. Öntötte Ducsák István harangöntő mester Őrszentmiklóson 1960-ban.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1