A templom a tatárjárás idején sérüléseket szenvedett, megtalálták a XIII. század második felében történt építésnek a bélletes kapuját, amit 1986-ban kibontottak. 1544 után a törökök többször is pusztítottak a faluban. A XVI. században elterjedt a reformáció, a templom a reformátusoké lett. 1681-ben a faluban három házban laktak, 21 ház lakatlanul állt. Az 1683-as török támadás idején leégett a templom, de a török kiűzése után (1686) újjáépítették. 1721-ben fatornyot építettek a templom mellé, 1772-ben csinosították a templomot. 1779-ben megújíttották a fatornyot. Ekkor már kicsinek bizonyult az 5´9 méter alapterületű templom, ezért szükségesnek látszott bővítése. 1828-ban lebontották a templom nyugati zárófalát és az addigi templomhoz építették az új, észak-déli, három boltszakaszos, csehsüveg boltozatos kereszthajót. Akkor készült rokokó stílusban a szószék és a templom padjai is. 1834-ben építették a 23 m magas kőtornyot a szentélyre, amely így homlokzati torony lett. E két utóbbi építkezéskor épült a mai keleti oldalhajóba (a régi szentélybe) a karzat, ezen helyezték el az orgonát. Az orgona mögött, a kilátástól elzárt részen ültek az iskolásgyerekek. Az oldalhajó két boltszakaszos, a boltszakaszok a falakból kilépő pilléreken nyugszanak.

A 406 (92 cm) és 96 kg-os (57 cm) harangjait Szlezák László öntötte 1928-ban Bp-en. A nagy felirata: „Csonka-Magyaror–szág, az egervölgyi egyházmegye, az egerlövői református anyaszentegyház híveitől száll imája a magasságok trónusához a harangok szavában: Egyedül Istené a dicsőség, s az Úr jósága örökkön-örökké megáll! Szólj te Horthy harang, s hirdesd magyar hazánk feltámadását.” A kicsié: „Őrizzük e Károly-harang szavában Molnár Károly emlékezetét, ki míg éltél szerettél, az Úrban hittél, s halálodban megdicsőültél. Apósod: Deáki János, anyósod: P. Molnár Klára, özvegyed: Molnár Anna és gyermekeid: Károly és Anna.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1