Nevét egy 1325. évi oklevél említi először. Zsigmond király 1415-ben a kazai Kakas-családnak adományozta birtokul, ekkor már kápolnaszerű kis temploma volt. A falut 1578-ban elpusztította a török. A később visszatért református lakosságnak 1595-ben temploma volt, 1611-ben lelkészt is tartottak.
1710-11-ben pestisjárványban kihalt a falu lakossága, de 1746-ra 85 betelepült személy lakott benne, közöttük 20 volt református, akik ez időtájt szerezték meg újra maguknak a középkorban épült kőtemplomot. Bár helyben nem volt lelkészük, de temetni át járt hozzájuk a szomszédos Gömör megyei Alsószuháról a református prédikátor. Ezt a kőtemplomot a XVIII. században a Helytartó Tanács csellel el akarta vétetni a református hívektől, de a Ragályi földesúri család és a református püspök megakadályozta elvételét. Az idők folyamán rossz állapotra jutott templomot 1897-ben javították meg, majd a következő évben épült rá a nyugati, homlokzati tornyocskája. Keletelt szentélye a tizenkétszög öt oldalával zárul. Sík, deszkamennyezetének festése alól áttetszenek a régi motívumok. A középkorban temető vette körül a templomot.
A 74 kg-os harang felirata: „A dövényi ref. szent eklésia saját költségén öntette1850. Adövényi ref. egyház áldozatos hívei Isten dicsőségére megnagyobbították és öntették 1948. Öntötte Szlezák Ráfael Rákospalota.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása