1556-ban a falu egész lakossága elfutott a török elől. A visszatelepedők körében a protestáns Barius-család földesurasága alatt honosodott meg a reformáció. Középkori eredetű temploma 1595-ben református használatban volt.
Lelkészét 1597-ben és 1620-ban is említették a dézsmajegyzékek. Későbbi hiteles adatunk, hogy 1758-ban barokk stílusban jelentősen átépítették a mesterséges dombon álló régi templomot, majd 1786-ban és 1819-ben végeztek rajta felújítási munkákat, ekkor kapta jelenlegi formáját. 1844-ben csinosították, 1985 körül renoválták. A templom keleti vége egyenes záródású, nyugati homlokzati tornya25 mmagas, és sötétkék színre festett fakazettás mennyezete van. Bánfalvát és Bánhorvátot 1950-ben közigazgatásilag egyesítették.
A 230 kg-os (70 cm) harangját a Bp-i Hm készítette 1928-ban, felirata: „Isten dicsőségére, a háború céljaira 1917-ben elrekvirált harang helyett készíttette a bánfalvai ref. helv. Ekkl. Az 1928. évben Tussay János lelkész és ifj. Zsuponyó András gondnok idejében.” A 120 kg-os (45 cm) felirata: „Az bánfalvai ref. szt. ecclesiának öntette Suponyó Micháel curator1764.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1