Neve 1263-ban bukkan fel. A XV. században meglévő középkori templomát a XVI. század közepén vette birtokába és használatába a reformátussá lett lakosság. 1648-ban büszkén állapították meg templomuk középkori eredetét. 1715-ben bontották le a sekrestyét.
A templom többszöri javításon ment át. 1810 körül „szép külsőt és sugártornyot kapott.” Az 1820. évi tűzvészben teljesen leégett a templom, az égő parókiából a lelkész csak élete kockáztatásával tudta megmenteni az anyakönyveket. A templom jelenlegi formáját az 1825. évi késő barokk stílusú újjáépítéskor nyerte, de ekkor építették a falakból kilépő pilléreken nyugvó négyszakaszos csehsüveg boltozatát is. 1863-ban ismét leégett a tető és a torony, a két harang pedig elolvadt a tűzben. A rövidesen megtörtént helyreállítás óta változtatás nem történt rajta. 1938-ban próbálták megszüntetni a hegy felőli – déli – oldalfal vizesedését. Keletelt, szegmensíves szentélye, nyugati homlokzat előtti26 mmagas tornya van.
A 230 kg-os (71 cm) harangot Heidenberger József öntötte Losoncon, felirata: „A balajti N. R. S. Sz. Ekklezsia tulajdon maga költségén öntette 1864ik évben.” A 87 kg-osat (55 cm) Szlezák László Bp-en, felirata: „Isten dicsőségére a balajti ref. egyház híveinek közadakozásából az 1923. évben.”
***
Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:
http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1
Galéria megnyitása