A középkorban temploma volt, ennek emlékét őrzi egy templomoldal nevű falurész. 1596-ban épült templomát 1804-ben késő barokk stílusban építették át, 1929-ben renoválták.
A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595-ös templom összeírás református használatban találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az épület nyugati részét, így alakult ki a templom mai formája.
A falut 1950-ig Disznóshorvátnak nevezték. Szülöttjéről, Izsó Miklós szobrászművészről nevezték Izsófalvának. A XVI. század második felében reformátussá lett lakosság használta a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól.
Az első ismert református templom 1631-ben épült, melyhez 1755-ben alacsony tornyot építettek. 1785-ben lebontották a régi templomot, de meghagyták a tornyot, és 1785-86-ban hozzá építették késő barokk stílusban a mostani templomot.