Miért Halmajon? Mert 13 éve jó testvérkapcsolatot ápol velük községünk, ahogy a felvidéki Nagyidával is. Mindig együtt ünnepeljük nemzeti ünnepeinket ökumenikus istentiszteleteken, együtt vagyunk örömteli eseményeken, de szükségben, feladatokban, segítségnyújtásban is.

Ezek a váltakozó színhelyű, személyes találkozások jelentik kicsiben azt a szerves kötődést, ami a nemzet megmaradásának egyik fundamentuma.

A három település együvé tartozásának tárgyi emléke elsősorban a református templomunk előtt a 2000. évben felállított székely kapu, amelyet kettő követett a római katolikus templomnál, majd másik kettő a falu határánál került a trianoni ország-szabdalásra emlékeztető Nemzeti Emlékparkba.

Így nem volt kérdés a nyárádköszvényesiek számára, akik az előző év augusztusában ugyanitt adták be állampolgársági kérelmüket, hogy életük e fontos eseménye színhelyéül Halmajt választják.

A hideg, téli napon zsúfolásig megtelt templomban a történelmi emlékzászlók bevonulásával és nemzeti imánkkal kezdtük együttlétünket. Tóth József polgármester, a testvérkapcsolatok munkálója, pártfogója köszöntőjében a Magyar Alaptörvényből idézett: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívül élők sorsáért.” Arra kérte az eskütevőket, merítsenek erőt az összetartozás érzéséből, esküjükhöz híven őrizzék közös jövőnk zálogaként anyanyelvünk, történelmünk és kultúránk értékeit, mert ez adhat erőt egy lélekszámában kis nép számára, hogy a történelem viharaiban megmaradjon.

Magyarország kormányának képviseletében dr. Wetzel Tamás miniszteri biztos és dr. Ódor Ferenc, a térség országgyűlési képviselője volt jelen. Dr. Wetzel Tamás ünnepi beszédében megköszönte az erdélyi és felvidéki testvéreknek a kitartást, hogy megmaradtak magyarnak, és kifejtette, hogy az állampolgárság az ősök jogán is visszajár.

Az eskü és a honosítási okiratok átadását, átvételét követően Msgr Csiki Dénes kanonok-plébános az esküt tevő nyárádköszvényesi testvérek nevében mondta el köszöntőjét: „A mai nap számunkra történelmi esemény, új születésnap, amelyen a régi, már nem is remélt vágyunk beteljesül. Az anyanemzet hivatalosan is tagjai közé fogadott, polgárai lettünk annak a hazának, amelyet őseink ezer éven át védtek, és hűsséggel szolgáltak…”

Versek és kórusénekek mellett az ünnepség fényét emelte Pitti Katalin művésznő „Magyarország az én hazám” című programja rendezvényünk zárásaként.

Isten adja, hogy e folyamat kiteljesedjen, testvérként tudjunk egymásra tekinteni, és e kapcsolat tovább folytatódjék falu és falu, ember és ember között. Amikor együtt vagyunk, arról beszéljünk, mi a jó, mit tegyünk, hogy jobb legyen, és így tudjunk a bajok fölé egy olyan hidat emelni, amelyen mosolyogva megyünk előre, az életet végigküzdeni, gyermekeinknek, unokáinknak ezt a példát továbbadva. Isten adja, hogy a határ ne szakítson el, hiszen ÖSSZETARTOZUNK, EGYSÉGBEN A NEMZET!

Barna Sándor lelkipásztor

Bobula Ida:

A mi határunk

Egy ezredévig éltünk itt e földön,

Az istenkéztől vont határ alatt,

Míg jött a béke és azok, kik győztek,

Nagy bölcsen új határt alkottanak.

Piros irónnal húzták Trianonban.

Az Isten nézi, mosolyog és vár -

Előbb-utóbb majd megmutatja nékik: -

Hogy az Övé az igazi határ.