Napjainkban a Sárospataki Református Gimnázium és Általános Iskola tanulói létszámának 2,7-2,8%-a magyarajkú, nem magyar állampolgár. Többségükben a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben élő magyarajkú családokból érkeznek, akik kifejezetten tanulási, továbbtanulási céllal választanak magyar középiskolát gyermekeik számára. Továbbtanulási stratégiák között magyar egyetemek, főiskolák szerepelnek, így jórészt speciális képzési programokat (két-tannyelvű oktatás, emelt angol) részesítik előnyben. Tanulmányaik befejeztével az áttelepülés szándéka a Szlovákiából érkezettek körében nem jellemző.
A határon túli tanulók beiskolázása nem jelent problémát az iskolának, bár a jogi státuszból fakadó adminisztratív problémák megjelennek (hol, mikor, kinek, mi jár, milyen alap- és emelt normatív támogatások járnak utánuk), a tartózkodási engedély, a társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás okozza a legtöbb gondot a családoknak. Tanulóink nyelvi szocializációja, nyelvhasználata nem okoz problémát sem a kapcsolattartásban, sem az osztályközösségbe való beilleszkedés során. Tanulmányi előmenetelükben számottevő eltérés nem tapasztalható, bár el kell ismerni, hogy bizonyos tantárgyakból (reáltárgyak, idegen nyelv) magasabb színvonalú tudással rendelkeznek hasonló korú magyar társaiktól, ugyanakkor történelmi, földrajzi ismereteik nincsenek mindig összhangban a Magyarországon tanítottakkal.
Magyarajkú, nem magyar állampolgár tanulóink iskolai jelenléte sok szempontból meghatározó iskolánk életében: a történelmi beiskolázási körzet újbóli megtalálásán és megerősítésén túl a diákok és felnőttek körében, csupán a jelenlétükkel végzett, az összetartozást megerősítő láthatatlan missziói munka felbecsülhetetlen.
Magyarajkú, nem magyar állampolgár tanulóink az osztályközösség tagjaként az internátus lakói. Az osztályközösséghez való tartozáson túl az internátusi lét egyrészt erős identitásformáló erőt jelent, másfelől a felnőtté válás fontos lépcsőfoka. Határon túli tanulóink ragaszkodása magyar anyanyelvükhöz, nemzetünkhöz, egyházukhoz példamutató és követésre méltó. Családjaikkal, gyülekezeteikkel való találkozások során a határon túlra szakadt nemzeti kultúrával is megismerkednek tanulóink (történelem, helytörténet, néprajz, anyanyelv, természetrajz stb.), baráti kapcsolatok szövődnek, s lehetségessé válik testvériskolai, -osztályi kapcsolat kialakítása egy református magyar tannyelvű iskolával, osztállyal. Új élményeket, tapasztalatokat szereznek tanulóink, betekintést nyerhetnek az ottani életbe, az intézmény- és gyülekezetlátogatás révén részeseivé válhatnak a kint élő magyarok mindennapjainak, láthatják sokszor a miénknél jóval nehezebb életkörülményeiket, erősödhet bennünk az összetartozás érzése.
Idén több alkalommal is volt olyan lehetősége magyarországi diákjainknak, amikor átélhették egy kicsit, mit is jelent határon túl magyarnak lenni. Voltunk kiszálláson Bolyban (Felvidék), teaház keretén belül ünnepeltük meg azokat, akik magyar állampolgárságot kaptak, míg március 15-én Szatmárnémetiben, Nagybányán és Koltón ünnepeltük 1848/49 forradalom hőseit.
Összegzés: A zökkenőmentes beilleszkedés és összetartozás érzésének erősödése mellett a felmerülő jogi státuszból fakadó adminisztratív problémák nem jelentenek, jelenthetnek akadályt iskolánk számára a határon túli magyar tanulók beiskolázása során, támogatni, erősíteni kell jelenlétüket, tanulmányaikat.
Szatmáriné Tóth-Pál Ildikó igazgató