Honnan indultunk, s mi az, amit ma magunkról mondhatunk? A füzesabonyi gyülekezet mindig a maklári református gyülekezettel közösségben élte életét. 1930. március 26-án Kazai Sándor maklári lelkész írt a füzesbonyi reformátusok érdekében a magyar Királyi Államvasutak Elnökségéhez, melyben azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy engedélyezzék a füzesabonyi vasútállomás nemdohányzó várótermében a reformátusoknak az istentiszteletek tartását.

1930. november 23-án Kereszturi József maklári lelkész hívogatására a MÁV-olvasókör helyiségében 45 református vett részt az istentiszteleten. Ettől kezdve vált rendszeressé az istentiszteletek tartása Füzesabonyban. A következő 12 évben sok helyen tartottak bibliaórát illetve istentiszteletet a városban, leginkább a nagylelkű istenfélő családoknál.

1952-ben Tóth István házában tartottak bibliaórát, ahol Tóth Istvánné átadta életét a megváltó Jézus Krisztusnak. Megtérésével elindul egy lelki építkezés is Füzesabonyban. Így lett ő a gyülekezet egyik alapító tagja. A következő években Maklárról járt szolgálni Kőrösy József lelkész, aki azzal biztatta a gyülekezetet, hogy a maradék megtartatik. Ahogyan Izráelben Illés próféta idejében volt egy maroknyi nép, aki nem hajtott fejet a Baal isten előtt, hanem hűséges maradt az Úrhoz, úgy higgyék el, hogy Füzesabonyban is lesz református népe az Istennek.

Hosszú-hosszú várakozás után 1974-ben a Szihalmi út 51. a sz. alatt imaház céljára vásárolt ingatlant a gyülekezet. Itt tartotta egészen 2000 szeptemberéig a gyülekezet az istentiszteleteit.

A kicsiny parasztház szobája, ahol alkalmainkat tartottuk az Úr Isten csodája és sok-sok szerető szívű, önzetlenül adakozó ember munkája, és áldozatkészsége nyomán templommá alakult. Szécsényi György esperes úr, az Egyházkerület elnöksége és a belföldi és külföldi barátok segítségével 2000. szeptember 10-én megtörtént a templommá alakított épület felszentelése. Mindehhez harangot is kaptunk, mely az Isten nagy kegyelme.

A mögöttünk lévő évek folyamán építettük és szépítettük a templomot és környezetét. 2004 szeptemberében hálaadó istentiszteleten emlékeztünk meg az új parókia felépüléséről.

Ma a gyülekezet a választói névjegyzék szerint 100 tagot számlál. Hittanórára kevés gyermek jár. Én 27 éve szolgálok Füzesabonyban és Makláron. Először Maklárról jártam át e gyülekezetbe, aztán az új parókia elkészültével 7. éve Füzesabonyból járok Maklárra.

Hálát adok Istennek, hogy adott bátorító igéket, adott erőt, és az építkezésekhez is mindig adott anyagi segítséget. Köszönöm a segítségét mindazoknak, akik a gyülekezet fizikai és lelki építésében mellettem állnak és szívvel-lélekkel végzik ezt a munkát.

Pocsai Júlia, Füzesabony