Megtalálták a harangot is, de nem örülhettek neki, mert megrepedt a zuhanás következtében, elnémult, használhatatlanná vált. Megtanácskozták a további sorsát, s úgy döntöttek, hogy eltemetik, mint kedves halottjukat. A templom és a parókia között ásták meg a gödröt és helyezték végső nyugalomba a harangot, mely oly hűségesen hívogatta a lelkeket Isten házába. A gödröt betemették, fű nőtt rajta, majd jöttek-mentek az évek, évtizedek, ború és derű, szaladtak katonák, fütyörészett a kertben dolgozó földműves. Esett rá az eső, a hó, sütötte a nap, és most, 2010. március 29-én, húsvét hetének kezdetén, egy egyszerű hétfői napon néhány hittanos gyermek izgatottan követte a fogorvos bácsit, aki fémkereső detektorával lépésről lépésre haladt előre, és figyelte a készülék hangjelzéseit.

Néhány hete határozta el ez a kis csapat, hogy felkutatja a harangot. Ha sikerül, lemossuk, letisztítjuk, és visszatesszük az Isten házába egy jól látható helyre. Kaland, főhajtás az elődök előtt, és történelemírás, ha sikerrel járunk.

Bibliaolvasás és beszélgetés után megérkezett Göncről a Doktor úr, s megkezdődött a kutatás.

„Sípol, itt lesz valami!" - kiáltottuk egyszerre. Ásni kezdtünk, de csak palaszeget találtunk. A templom 2000-ben történt felújítása után sok fémtárgy került a földbe. Ástunk itt is, ott is, de harangra még nem bukkantunk. Egy hosszú, lapos nyárssal böködtük a puha földet, hogy a tárgyak kiterjedését felmérjük. Ezután gondolkodni kezdtünk, vajon hová áshatták ezen a kb. 800 négyzetméteres területen az őseink a harangot. Ha nehéz volt, a templomtól nem vihették túl messzire. Az is lehet, hogy mélyebbre ásták, mint gondoltuk. Hol van valami különleges domborulat a talajon, vagy ellenkezőleg, besüllyedés? Törtük egy darabig a fejünket, majd megraktuk a tüzet és elővettük a szalonnát, kenyeret, hagymát.

A templomkertet betöltötte a sültszalonna illata. Gitárkísérettel énekeltünk néhány szép éneket, eszegettünk, majd vidáman hazaindultunk azzal a felkiáltással, hogy később újra megpróbáljuk. Érzékenyebb fémkeresővel, nagyobb türelemmel. Megpróbáljuk kideríteni, mikor és hogyan történt akkor régen ez a tragédia, hátha vannak még a legendának ismeretlen részletei. A kert csendes mélye addig őrzi tovább a harangot, mely egykor oly kedves volt a református gyülekezetnek.

Kovács Balázs lelkipásztor

Hidasnémeti