Dr. Kádár Zsolt, az Egervölgyi Egyházmegye esperese ezen az istentiszteleten iktatta be lelkipásztori tisztébe Hajdu Ferencné Báthori Arankát, aki 1988 óta helyettes lelkészként szolgál Bükkábrányban.
„Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról ... terhet viseltél az én nevemért és nem fáradtál meg" - hangzott esperes úr alapigéje. Elmondta, hogy a mi Istenünk, az Úr mindent tud. Azt is, amin az efézusi gyülekezet keresztül ment, s hogy vezetői hogyan tudtak megállni a kísértések között. De azt is tudja az Úr, hogy Bükkábrányban mi minden történt az elmúlt 18 év alatt: gyülekezet és pásztor hogyan fáradozott s milyen terheket hordozott. Jó dolog, amikor az Úr megdicsér bennünket: fáradoztál, de nem fáradtál meg. - Saját tapasztalatunk mégis az, hogy bizony elfáradunk és megfáradunk abban a szolgálatban, mely ránk bízatott.
De ismerjük a megújulás forrását, Jézus Krisztust, őhozzá hívogatunk, s őt kérjük: emeljen fel és igazítsa lábunkat arra az útra, melyen mennünk kell.
A beiktatott lelki pásztor az 5Mózes 8:2/a alapján tett bizonyságot az életében munkálkodó isteni kegyelemről. Megragadó módon tekintett vissza és emlékezett az átélt csodákra: áldásokra és próbákra. „Mindkettőre szükségünk volt és van, mindkettővel célja van Urunknak: alakítani, formálni akar a maga számára. Azt akarja, hogy készek és képesek legyünk az ő dicsőségére s egymás javára élni. Élő kövekként lelki házzá épülni..."
Végül a beiktatást is csodaként megélő lelkésznő megköszönte ezt Istennek és Bükkábrány népének. Ezek után elhangzott Túrmezei Erzsébet Csodákra emlékezni jó c. költeménye Miklós Fanni tolmácsolásában, a Mezőkeresztesi Kamarakórus pedig Birtalan József egyik szép kórusművét énekelte: „Itt van szívem..."
Az ünnepélyes egyházközségi közgyűlésen először a Tiszáninneni Egyházkerület elnöksége nevében felszólaló Szűcs Endre püspökhelyettes, majd Ábrám Tibor főgondnok, a Lévay Gimnázium igazgatója mondott köszöntőt, kért és kívánt áldást a lelkipásztor szolgálataira. Főgondnok úr többek között ezeket mondta: „Minden ünnepünk egy kis tűzrakás. Amikor a körülöttünk levő társadalomban nagy tüzet raknak értékeink megemésztése végett, szükséges nekünk kis ellentüzeket raknunk, hiszen a tűzoltóktól tudjuk: ez a tűzoltás leghatékonyabb módja. Legyen minden olyan közösségünk, ahol fontosnak érezzük a keresztyén és nemzeti értékeinket, ilyen apró lobogó tűz. S gondoljunk arra az ifjúsági énekre, amelyben azt kérjük Istentől, hogy az ő tüzét szítsa szívünkben fel, hogy lángja lobogjon elevenebben. Így legyen ez a mostani ünnep ilyen apró tűz a gyülekezet és az egyház életében." Meleg szavakkal köszöntötte a beiktatott és immáron 18 éve Bükkábrányban szolgáló lelkipásztort Tállai András országgyűlési képviselő, majd Peterdi Béla egyházmegyei gondnok. Pinczés Barnabás a bükkábrányi gyülekezet gondnokaként szólt, az asszonyok énekeltek, Sós Ádám és Derekas Barnabás pedig verset mondtak. Gerzsenyi Sándor Zsoltáros köszöntője és Nádudvari Nagy János Biztató köszöntés c. költeménye hangzott el. Az egyházmegye lelkipásztorai egy-egy Igével kértek áldást a lelkipásztor életére és szolgálataira, dr. Mádai István úgy is, mint messzire költözött barát...
Megható színfoltja volt az együttlétnek a családtagok köszöntője, akik egyben szolgatársak is: a férj, Hajdu Ferenc mezőkeresztesi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző s a fiú, Hajdu László, az egyházmegye missziói lelkésze.
A levélben küldött köszöntések közül esperes úr Molnár Miklós nyugalmazott lelkészét olvasta fel, aki putnoki szolgálata idején különösen is áldott eszköze volt Istennek abban, hogy az ő dolgai iránt érdeklődő, s helyét kereső diáklányból Isten szolgája legyen. A Mezőkeresztesi Kamarakórustól még hallhattunk néhány gyönyörű kórusművet. Vezényelt Birtalan Judit. A Himnusz eléneklésével és áldásmondással zárult a templomi istentisztelet.
A helyi Arany János Általános Iskola ebédlőjében gazdagon terített asztalok várták az ünnepség résztvevőit. Tóth Móricz Péter polgármester ezen a szeretetvendégségen mondta el köszöntő szavait. Lelki és testi jókkal megelégítve távoztunk otthonunkba. Istené legyen a dicsőség!
Hajdu Ferencné lelkipásztor