Korábbi napok napi lelki táplálékai

• Napi Ige – Fekete Ágnes

  Lk 18,9–17

  A gőg. Aki magas lóról nézi a világot, valójában közel lát csupán. A szomszédjáig jut el. Hasonlítgat. Pedig a ló arra lenne jó, hogy távlatosan, minden összefüggésében értsük a világot. Aki sokat imádkozhat, hivatást kapott, nem bírói állást.
• Napi Ige – Fekete Ágnes

  Lk 18,1–8

  Városokat azért építünk, hogy megvédjük magunkat. Sajnos mégis védtelenül és egyedül állunk a pénz, a hatalmaskodás félelmes világában. Az ember ebben a helyzetben egyet tehet: a látószögét változtatja meg. Ha nem számíthatok senkire, hát a kitartásom marad, gondolja az özvegy, és gondolhatjuk mi is, ha a világ sorsát látjuk magunk előtt.
• Napi Ige – Sípos Ete Álmos

  Lk 17,20–37

  „Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is” (37). A tanítványokat foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan ismerik fel majd Jézus visszajövetelének közeledését. Érdekel bennünket is ez a kérdés, vagy a szektáknak engedjük át a választ?
• Napi Ige – Sípos Ete Álmos

  Lk 17,11–19

  „Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?” (18). A betegség sok embert megtanított már imádkozni. A tíz leprás meggyógyítása örök időre szóló jele annak, hogy mindig az Úr a mi gyógyítónk. Az orvos kezel, operál, gyógyszert ír, az Úr pedig gyógyít! Hisszük-e, hogy minden gyógyulás mögött az Úr áll?