A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet.” (4)
Jób nem érti, hogy miért kell szenvednie. Ebben a fejezetben arról beszél, hogy ha Isten akarata elleni, felebarátai elleni cselekedetek terhelnék, akkor megértené, akkor szinte ő maga kérne jogos ítéletet önmaga ellen. De ő hű volt mindig. Hűség a hitben, hűség az Úr törvényéhez, odahajló szeretet másokhoz – ez jellemezte. Bátran viszi Isten elé utait és lépéseit, egész életét, tetteit, gondolkodását, meg van győződve arról, hogy nincs ezekben kivetnivaló, és ezt Istennek is látnia kell.
Jóbot olyannak ismerjük meg, akiről az Úr így beszél: „Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent és kerüli a rosszat” (Jób 1,8) Kiderül, hogy Isten nem csak jól láthatja, hanem jól is látja Jób útjait, nem csak számontarthatja, hanem számon is tartja lépéseit.
Jób szenvedése és vesztesége nem büntetésként van előttünk ebben a könyvben, ahogyan Jób megéli, hanem próbaként. Mi szeretjük win-win helyzetként megélni, elképzelni az Istennel való kapcsolatunkat. De az Úr nem gondtalan, csak jót és örömöt hordozó földi életet ígér, hanem szabadítást és üdvösséget. „Győztes leszek, csak légy, Uram, velem.” (705. dics. 4. vers) A győzedelmes Krisztus útja adhat nekünk is erőt: szenvedésen és kereszthalálon át vezetett a feltámadás dicsőségéig, örök mennyei királyságig.
Ebben a bibliai könyvben összecseng, ahogyan Jób látja önmagát, és ahogyan Isten látja őt. A próba mégis elkövetkezik az ő életében is, és ő nem érti. „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.” (Ézs 55,8) Meg kell hajolnunk ez előtt az igazság előtt.
Igénkben Jób számonkérő szava sokszor a miénk is. „Láthatná az Úr, hogy én jó vagyok, számontarthatná azt, hogy mennyi mindent tettem az egyházért, másokért.” Hidd el, látja. Ám jól látja azt is, amikor nem voltál jó, amin oly könnyedén átléptél. Látja azt is, amit elmulasztottál, amire talán csak legyintettél. Látja azt is, amikor nem akarata szerint cselekedtél. Ő nem a te szemüvegeden át néz téged. Ő Krisztuson át néz téged, kegyelemre szorulót, megváltásra szorulót.
És milyen jó, hogy ez az Ő gondolata felőled, ez az Ő útja hozzád!
Imádság
Uram!
„A földön ha elvesztem szerelmem tárgyait,
Maradjon meg mellettem szerelmed és a hit;
csak azt el ne veszítsem, mi benned, ó, Úr Isten,
remélni megtanít!” Ámen.
(718. dics.)