„Hozzatok a most fogott halakból.” (10)

A János evangéliumában feljegyzett találkozás történetek megdöbbentően gazdag mondanivalót tárnak az olvasó elé. A mai textust önmagában is számtalan szálon lehet elkezdeni felfejteni. Elindulhatnánk abból, hogy Jézus ismét megjelent a tanítványoknak. Elindulhatnánk onnan, hogy mit jelent Péter elhatározása, hogy elmegy halászni, vagy hogy mit keres a galieai Kánából való Nátánáel a halászok között. Elgondolkodhatnánk azon, hogy Péterrel és a Zebedeus fiaival egyszer már megtörtént, hogy egész éjszaka halásztak, nem fogtak semmit, és úgy találkoztak Jézussal. Igaz, arról nem János evangéliuma számol be, mert ő itt írja meg a csodálatos halfogás történetét, ami így más árnyalatokat rejt. Apró részletekből önálló történetek bontakozhatnak ki.

Most mégis figyeljünk egy apró részletre. A tanítványok a hajóban vannak, Jézus a parton megáll, de a tanítványok nem ismerik fel. Azt kérdezi tőlük: van-e ennivalótok? Valójában arra kérdez, hogy van-e haluk, fogtak-e halat? Ez után történik majd Jézus parancsa és a halfogás csodája. Ezen a ponton általában a tanítványokra figyelünk. Péter és János párbeszédére, a felismerésre, Péter nekiindulására, ahogy a tengerbe veti magát. A hálót vonszoló tanítványokra, a százötvenhárom halra. Már el is felejtettük: Jézus azt kérdezte, van-e ennivalótok, van-e halatok? Mire kiérnek, a parázson sül a kenyér és a hal.

Mire kiérnek, minden kész. Jézusnak nem volt szüksége erre a csodára. Hogyan mondta korábban? „Van nekem eledelem, amiről ti nem tudtok.” (4,32) A tanítványoknak volt szüksége erre, hogy ráismerjenek. Jézus azt kéri tőlük: hozzatok a most fogott halakból. Hozzájárulhatnak az asztalközösséghez abból, amit fogtak. Pontosabban abból, amit kaptak. Istentől kapták, mégis beletehették saját munkájukat, erőfeszítésüket, vagyis az ő fogásuk. Nem is a halak nagy sokasága a csoda önmagában a hiábavaló éjszakai erőlködés után. Az a csoda, hogy Jézus bevonja őket az áldása és az ő munkájuk által az asztalközösségbe, a közösségbe. Eszünkbe juthat az ötezer ember megvendégelése, a „ti adjatok nekik enni”, ami akkor még nem volt érthető, de így igen. Úgy érthető, hogy „Jézus vette a kenyeret és odaadta nekik, ugyanúgy a halat is”.

Minden alkalommal, a Jézussal való minden találkozás után emlékezhetünk: hozzatok a most fogott halakból. Mélyítsétek el az áldásból nyert tudást, hogy Jézus az Úr. Osszátok meg, amit áldásként kaptatok, és amiért megküzdöttetek. Hozzatok a most fogott halakból!

Imádság

Köszönöm, Uram, hogy felismerhetlek újra és újra. Köszönöm az áldást újra és újra. Köszönöm, hogy részesévé teszel az áldásnak. És köszönöm, hogy van kikkel megosztanom. Ámen.