„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.” (18-19)

János evangéliumán végigvonul a hit és a hitetlenség párhuzamos valósága, Krisztusnak és a világnak az ellentéte. Ebben az összefüggésben a világ azt jelenti: aki nem érti, nem fogadja be Krisztust, aki nem hittel látja Őt, aki nem úgy tekint rá, mint aki kijelentette az Atya akaratát. Aki nem születik újjá Krisztus megváltó szeretetében.

Más mércéje, mechanizmusa van a világnak, más a fontos, mások a prioritások, más az értékrend, mint amit Jézus kínál. Jézus nem hagy illúziót: a világ soha nem fogja megérteni, elfogadni Krisztus népét. Vagy megpróbálja a maga hasznára fordítani, vagy gyűlöli, üldözi.

Mert Krisztus Igéjének fényében lelepleződik minden álnoksága, hatalom iránti vágya, önző célja, gonoszsága, „kéz kezet mos” szeretete. Ebben a világban más erők uralkodnak, nem Krisztusé.

Jézus jó időben, előre felkészíti az övéit, hogy keresztyénnek lenni nem lesz könnyű. Tudjátok meg, – mondja tanítványainak - titeket gyűlölni és üldözni fog a világ. Mint ahogyan gyűlölte és üldözte Jézust is földi életében. Hiába voltak a csodák, isteni hatalmának jelei, gyógyító szeretetének bizonyságai, hiába a kijelentett Igék, a világ válasza a „hogyan veszítsék el őt” alatt formálódott és a „feszítsd meg”-ben realizálódott.

Évezredek tapasztalata igazolja ezeket az Igéket. „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (Jn 1,11-12) Ez a két út van ma is.

Hány keresztyén sors, hány csendes keresztyén élet tudna ma is beszélni az érthetetlen gyűlölködésről, gúnyos vagy lenéző mosolyokról, megértően bólogató majd legyintő magatartásokról. Mi az oka? Az, hogy a Krisztus nélküli világ nem tud más lenni, mint ami. Barabbást elengedi, Jézust megfeszíti. Jézus nem lehet több számára, mint az „ács fia”. (Mt 13,55) A világ mércéjében senki nem lehet több, másabb, boldogabb, igazabb. A világ önmagához mér, és vissza akar rombolni magához. Ha nem sikerül, akkor pedig gyűlöl.

Jézus azt mondja, hogy róla nem a világ, hanem majd a Szentlélek tesz bizonyságot, „de ti is bizonyságot tesztek.” (27.v.) Igen, ez a felfoghatatlan, ez a világ mércéjével érthetetlen, hogy aki átadja szívét Jézusnak, az mindezek ellenére szeretettel, megbocsátó szívvel, újra és újra bizonyságot tesz Uráról a világ előtt, a világért. Jézus erőt ad ahhoz, hogy megálljunk a hitben, hogy éppen őértük szóljon a bizonyságtételünk, a világ fiaiért, hogy el ne vesszenek, hanem örök életük legyen.

Pál apostol írja: „Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.” (Gal 1,10)

Uram! Köszönöm, hogy értem is így imádkoztál: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól!” Ámen.