„...többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.” (43)

„Dicsőségkeresés”

Azt olvastuk, hogy Jézus sok jelt tett az emberek előtt, mégsem hittek benne. Azért, hogy beteljesedjenek Ézsaiás próféta szavai. Ez elsőre érthetetlennek tűnik. Ha valaki látja Isten erejét, hatalmasságát, mindenhatóságát, miért marad mégis hitetlen? A válasz mélyebben van, mint az értelem vagy a bizonyíték kérdése. Mert a hit nem csupán a szemhez, hanem a szívhez kapcsolódik.

Azért történik mindez, amit szintén Ézsaiás próféta mondott: „Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket.” Ez azt mutatja, hogy amikor valaki újra és újra elutasítja az igazságot, a szíve egyre keményebbé válik. Amit eleinte még lehetett volna látni, azt később már nem akarja látni. A hitetlenség nem egyetlen döntés eredménye, hanem sok apró elutasítás következménye. Hiába kopog Jézus a szív ajtaján.

Az ige különösen fájdalmas igazságot tár fel: még a vezetők közül is sokan hittek Jézusban, de nem vallották meg. Féltek az emberek véleményétől. Féltek a kirekesztéstől. Féltek attól, hogy elveszítik a megbecsülésüket, emberi nagyságukat. Ez a mondat azonban leleplezi őket: „többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.” Itt válik világossá, hogy a hit legnagyobb akadálya sokszor nem a tudatlanság, hanem a félelem és az emberi elismerés utáni vágy.

Ez az ige ma, most bennünket is kérdez: kinek a dicsősége fontosabb számunkra? Sokszor mi is csendben maradunk, amikor szólnunk kellene. De Isten nem titkos tanítványokat keres, hanem olyan életeket, szíveket, amelyek nyíltan, őszintén, felvállalva Őt, Hozzá tartoznak. Amikor az emberek véleménye fontosabb, mint Istené, a hit lassan elnémul. Amikor viszont Isten dicsősége lesz az első, a hit megerősödik, és bátorság születik.

Jézus ma is cselekszik, ma is szól. A kérdés nem az, hogy Ő elég világosan mutatja-e magát, hanem az, hogy a mi szívünk kész-e elfogadni Őt? Kérjük Istent, hogy őrizzen meg a kemény szívtől, és adjon bátorságot, hogy ne az emberek dicsőségét, hanem az Övét keressük. Mert az igazi élet ott kezdődik, ahol Isten lesz a legfontosabb. Ámen.

Imádság

Urunk, Jézus!

Köszönjük, hogy Igéden keresztül szólsz hozzánk! Megvalljuk, hogy sokszor fontosabb számomra az emberek véleménye, mint a Tiéd. Sokszor félünk és inkább hallgatunk, mint hogy bátran megvalljunk Téged. Pedig Te azt mondtad, hogy aki megvall Téged az emberek előtt, azt Te is megvallod a mennyei Atya előtt!

Kérlek, bocsátsd meg kicsinyhitűségünket és félelmeinket. Lágyítsd meg a szívünket, hogy nyitottal legyünk Rád. Nyisd meg a szemünket, hogy meglássuk a Te dicsőségedet, és adj bátorságot, hogy ne szégyelljünk Téged.

Segíts, hogy ne emberek vagy a magam dicsőségét keressem, hanem a Tiédet. Erősíts meg, hogy hűségesek maradjunk Hozzád minden helyzetben. Köszönjük, hogy ismersz, szeretsz, vezetsz és nem mondasz le rólunk. Áldassék a Te neved! Atyánk, Jézusért, hallgasd meg imádságunkat! Ámen.