„…tűz fog kicsapni Abímelekből, és megemészti Sikem polgárait.” (20)

Abímelek anyja testvéreit és Sikem lakóit manipulálja, hogy királlyá tegyék. Hatalomvágya érdekeltségre és félelemre épült, nem Isten akaratára. Abímelek szörnyű dolgot tesz: megöli testvéreit, Gedeon fiait, hetven férfit egy kövön. Csak a legkisebb, Jótám menekül meg közülük. Az önzés és az erőszak mindig pusztítást hoz, és gyakran a legközelebbi kapcsolatainkat is érinti.

Jótám példázatában a fák királyt keresnek: az olajfa, a fügefa és a szőlő mind visszautasítják, végül a tüskebokor vállalja a hatalmat. A „tüskebokor” Abímeleket szimbolizálja, a rosszul megválasztott vezetőt, aki nem Isten akaratát követi. Jótám ezen keresztül figyelmezteti Sikem polgárait: Abímelek szörnyű bűnének lángja őket is felemészti, vezetőjükkel együtt. A rossz döntéseknek rendszerint közösségi következményei is vannak. Nemcsak a tettes szenved, hanem az egész közösség is!

A hatalomvágy és az önzés egyszerre rombolja az egyént és a közösséget. Kihatásai túlmutatnak a jelen pillanaton. Jótám hangosan szól és figyelmeztetése felhívja a figyelmet az önsorsrontó következményekre, amiért aztán menekülnie is kell. Mégis megteszi, mert néha a bátor figyelmeztetés a helyes út, még ha kockázattal is jár. Az igazsághoz való hűség Isten előtt fontosabb, mint a biztonságunk!

Imádság

„Uram, segíts, hogy döntéseinkben mindig a Te igazságodra és bölcsességedre támaszkodjunk, és ne a hatalomvágy vagy önzés vezéreljen minket. Ámen.”