„Sokan csak iszonyodtak tőle, annyira torz volt; nem volt már emberi a külseje, kinézete nem volt emberhez hasonló.” (14)

Ézsaiás korának voltak problémái, amelyek között megoldásra volt szükség. Igenis probléma volt az emberi nyomorúság, ami akkor az idegen hatalom jelenlétében volt tetten érhető. Ez a probléma nem volt egyszerű, mert felvetette az Istenbe vetett hit értelmét, ami abban a kérdésben volt összefoglalható, hogy mi van az Úr karjának erejével, ha az semmiben nem nyilvánul meg? Ennél már csak az volt a nagyobb probléma, hogyha Izráel Isten népe, akkor miért a szenvedés, hol marad a szenvedésből való szabadulás és ilyen körülmények között mi értelme van a hitnek.

Ézsaiás üzenete egyértelmű és korszakalkotó volt az adott körülmények között: a szenvedésnek van értelme, az nem szakít el Istentől, sőt abból másoknak is haszna van.

Azon gondolkodom, hogy miért utal olyan sokszor ezekre a versekre Jézussal kapcsolatban? Valószínű azért, mert a Jézus szenvedése nem vonzó és annak ellenére a keresztyén élet lényegét érinti.

Ma nincs fontosabb a sikernél és a látványnál. A reklámszakma meghalna, ha negatív érzést keltene látványban és nem a sikeres élet ígéretét hordozná. A magazinok címoldalára kerülni csak tökéletes formákkal lehet. Nem erősítik bennünk ezek a jelenségek a krisztuskövető élet eszményét olyankor, amikor az életünk tele van kudarcokkal, sírásra okot adó helyzetekkel és a magunk által nyújtott látványról még nem is beszéltem.

Gyülekezeti szolgálatom évtizedeiből arcok jelennek meg előttem. Olyanoké, akik harcoltak a hitükért, ott voltak a templomban annak ellenére, hogy nem voltak sikeresek, szenvedéseken mentek keresztül és ők erősítettek engem, akinek hozzájuk képeset sokkal simább életútja volt.

Igen! Van, aki érti a szenvedés titkát, értelmét, van, aki nem. Nem bűn, ha valaki jól néz ki és sikeres. De az Úrral való kapcsolatnak nem feltétele a siker. Nem hiszem, hogy Bach zenéjében tíz gyermeke és felesége halála ne jelenne meg, mint a fájdalom érzése.

Mint az érc, mely a kohóban válik tisztává, úgy formál a fájdalom is, amelyet nem lehet megspórolni, mert akkor elmarad a produktum, az, ami a kohóban is nélkülözhetetlen a fém tisztulásához.

Krisztus követőinek mai szenvedései is úgy működnek, mint mindig Isten népe történelmében. Krisztus nagypénteki látványa nem vonzó, de haszna sokak számára életet mentő erő a gonosszal szembeni harcban. Sajnos a tudatos krisztuskövető élet ma is szenvedések tüzében formálódhat igazán, még a gyűlölet is szeretetté, Isten jelenlétét garantálva, aki nem más, mint szeretet (1Jn 4,8).