„De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (1)

Szeret az Úr!

Ebben az igében az első szó így hangzik: most. Istennek az igéje mindig mérhetetlenül időszerű. Ha ő azt mondja, hogy most, akkor ebben a pillanatban is igaz. Ha most akar szólni hozzád, akkor most fogja megtenni, mert az Isten szava örök. Mivel Isten tudja, hogy mi van mögöttünk, milyen életeseményeket éltünk át, ezért kezdi így: de most….

A következőkben pedig azt látjuk, hogy most Isten kíván szólni. Komolyan vetted-e már azt, hogy Isten szól, megszólít. Vannak emberek, akiknek a szava fontos számunkra. Ha megszólal, azonnal odafigyelünk, mert szavának súlya van. De minden emberi szó semmi ahhoz képest, amikor az élő Isten szólal meg. Oda figyelsz e ilyen mértékben az Isten szavára, mert annak még nagyobb súlya van.

Ezekben a versekben és a következőkben is, sok bibliai kulcsszót találunk még. Ilyeneket: teremt, formál, megvált, néven szólít, szabadító. Minden biztatás Isten népének szól, a megváltás is és a teremtés is azt jelenti, hogy Istentől származik népének léte. Ő hozta ki Egyiptomból és most még nagyobb mértékben Izrael teremtőjének és megváltójának bizonyul, mert Babilóniából is kiszabadítja népét.

Az embernek a hite mindig azzal kezdődik, hogy Isten szeret minket. Amikor az ember rádöbben arra, hogy Isten szereti, abban a pillanatban hittel válaszol Isten szeretetére. Ahogy egy hívő ember megfogalmazta: tulajdonképpen az én hitem nem más, mint hogy tudom, hogy szeret az Isten, és nem tehetem, hogy ne válaszoljak szeretettel az ő szavára. Mindezt pedig Isten Szentlelke végzi el bennem. És ő annyira szeret, hogy az Úr Jézus Krisztust, egyszülött Fiát adta értem és nekem válaszolni kell rá. Rájövök arra, hogy az életem nélküle zsákutcába jut, de ő ebből ki tud vezetni és igazi irányt szab az életemnek.

A nép a fogság körülményeiben megérezte, hogy az élet tele van félelemmel. A mi életünk is olykor tele van félelemmel. Ilyen körülményeinkben mekkora biztatás az ige: „Ne félj mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.” További biztatás, hogy nem csak úgy nagyjából tudja a létünket, hanem név szerint ismer. Annyira ismer, mint ahogy a pásztor ismeri a nyáját és a szülő a gyermekét. Tudja szükségeit, terheit, gondjait. Isten azt mondja, hogy ne aggodalmaskodj, ne félj, ne ess kétségbe, mert nála biztonságban vagy. Ez a szép ige, röviden összefoglalva így szól: Szeret az Úr!

Imádság

„Szívből köszönöm, Uram, az életet, mind a jóért, mit oly bőven adtál nekem, zengek hálaéneket. Szívből köszönöm, Uram, a békémet, most hozzád száll az öröm hangjain! Halleluja!

Áldom, dicsérem Neved, mert úgy szeretsz, mikor próbákkal küzdök, Te rám tekintesz, felém nyújtod szent kezed. Szívből köszönöm, Uram, az új erőt. A lelkem hálaimát mond Neked: Halleluja!” Ámen. 801, 1-2. ének