„Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: „Ezek az emberek felforgatták városunkat.” (20)

Vannak olyan eseményei az életnek, amelyek alapjaiban véve borítja fel az addig megszokottat. Amikor zűrzavar, káosz, ha úgy tetszik forradalom tör ki bennünk, körülöttünk, mert valami életet megváltoztató dolog történik velünk. Egy szerelem, egy hivatás, egy új élet érkezése, valakinek az elvesztése. Pál, és Szilász Thesszelonikába érkezve három szombaton keresztül tanítottak Krisztusról, magyarázták az Írást, bizonyságot téve arról, hogy neki szenvednie kellett, meghalt, de feltámadt értünk. Ezt hallgatva sokan jutottak hitre, míg másokból az irigységet, a felháborodást váltotta ki. A városban zűrzavar támad, és ekkor fogalmazódik meg ez a vádnak tűnő hatalmas dicséret: ezek az emberek az egész világot felforgatták. A vádlók ironikusan ugyan, de hatalmas igazságot mondanak ki: az evangélium felforgatja a világot, felforgatja az életem. A gúnyként megfogalmazott vád a keresztyén küldetés, az igazi hívő élet legnagyobb dicsérete. Krisztus evangéliuma a szívek, és életek átalakításával valóban felforgatja a világot. Kihívás elé állítja, döntésre készteti azt, akivel találkozik, megrendíti a megszokott, bűnös életet, és újjáteremt. S bizony ez a megújító szeretet forradalmat vált ki, zavart kelt azokban, akik kívülről szemlélődnek. Ma is, most is, ahol, ahová Jézus Krisztus betér, ott valami zavar támad, felfordul az ember élete. Ő nem azért jött, hogy egy kicsit jobbá tegye az életünket, hogy valami langyos szeretet maszlaggal kenegessen bennünket, nem megveregeti a vállunkat, hanem hogy újjáteremtsen bennünket, hogy radikálisan, egyszer, és mindenkorra szembesítsen bennünket a bűn mélységével és a kegyelem erejével. Ahol ő megjelenik, ott semmi sem maradhat a régi: az önzésből önzetlenség lesz, a gyűlöletből megbocsátás, a félelemből hit, a szeretetlenségből szeretet, a sötétből világosság. Isten szeretete nem csupán simogat, sőt inkább kőkeményen átformál, csiszol, présel. Ez a „felforgatás” nem céltalan rombolás, hanem helyreállítás. Ma talán úgy érzed, túl sok minden változik körülötted, túl nagy a zűrzavar benned, az életedet megérintő evangélium forradalmat váltott ki. De éppen ezekben a felforgatásokban dolgozik Isten. Amikor Krisztus uralma valósággá válik benned, az másokat is megérint: a családodban, a munkahelyeden, a közösségeidben is hatása lesz. Mert akit megérintett az evangélium annak élete lámpásként világítania kell környezetében, le kell lepleznie a körülötte, benne tomboló sötétséget. Az igazi tanítványok, akik páli hittel nem lázadóak, mégis veszélyesek, mert Isten szeretetének forradalmát viszik a környezetükben. S ennek megértése tükröt tart elénk mai igénken keresztül: vajon látja-e rajtam a világ, hogy Jézus valóban bennem él? Mert ha látszik, akkor bizony rám is igaz lehet, amit gúnyként mondanak, de a legszebb dicséret egy hívő életre nézve: „Itt is megjelentek azok, akik felforgatják a világot”.

Imádság

Uram, munkálkodj bennem, hogy ilyen páli hittel tudjak világítani azokban az emberi közösségekben, ahová te helyezted életem. Térj be életembe, forgasd fel, teremts újjá, használj! Engedd meg, hogy életemet, Krisztushoz tartozásomat látva másban is ilyen felfordulás támadhasson, ami az örök életre vezet. Ámen.