„Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia… Pál magával akarta őt vinni, ezért az ott lakó zsidókra való tekintettel körülmetélte őt. Mert mindenki tudta, hogy az apja görög volt.” (1;3)

Az ApCsel 15, 36-41 igeszakaszban Márk evangélistáról olvashattunk, akinek fiatal emberként volt megingása a szolgálatban: Pált és Barnabást cserbenhagyta az első missziói út alkalmával. Pál szigorú büntetésként nem támogatta, hogy velük tarthasson a második missziói útra, emiatt nézeteltérés alakult ki közte és Barnabás között, aki viszont elnézőbb, vagyis türelmesebb volt a kiforratlan személyiségű Márkkal szemben. Ezért Barnabás és Pál külön utakra indulva folytatták a szolgálatukat, ami a misszió szempontjából sokkal hatékonyabb lehetett, mintha két ilyen nagy hatású evangélizátor együtt maradt volna. Tehát érdekes, de az ezzel a fiatalemberrel kapcsolatos feszültség végül áldássá válhatott, valószínűleg jót tett Isten országa épülésének (v.ö.: Róma 8, 28)

Aztán valószínűleg Pál apostol is érezte a hiányát egy fiatal munkatársnak az ő missziói munkacsoportjában, ezért amikor Lisztrában megismerte Timóteust, akkor nem habozott: elhívta magával, hogy segítségül legyen a szolgálatban. De mint sok fiatal esetében, Timóteusnak is volt olyan hiányossága, ami miatt nem volt egészen alkalmas arra, hogy Pál szolgálatában részt vehessen. Mert bár az édesanyja zsidó származású volt, ami előny volt a szolgálatban, az édesapja görög volt, és Timóteust alapvetően az apja vallási háttere szerint ítélték meg. Ez pedig nehezítette volna Pál szolgálatát, ami mindig azzal kezdődött egy adott településre megérkezve, hogy zsidóság gyülekezetébe, a zsinagógába látogatott el, és először ott hirdette az evangéliumot.

Ezért, hogy Timóteus személye nehogy akadálya legyen a missziónak, Pál körülmetélte őt, igazodva az ószövetségi gyakorlathoz, és ezzel szinte megszegve az apostoli gyűlés határozatát, ami alapján nem volt szükséges körülmetélni a pogányokból lett keresztyéneket (15. fejezet). Bár az apostoli gyűlés nem tiltotta meg a körülmetélkedést, de azért ez mégsem lehetett könnyű döntés Pál számára, aki nem sokkal korábban ellene érvelt.

Mégis ez a döntés volt életszerű, ami az evangélium terjedését leginkább szolgálta, és hidat épített az akkori keresztyének két nagy csoportja – a zsidó és a pogány hátterű hívők között. Isten ma is erre hív minket, hogy ne falakat, hanem hidakat építsünk azok felé, akikhez Isten küld minket az evangéliummal. Továbbá azt a feladatot is ránk bízza, hogy a fiatalokat minden erőnkkel próbáljuk bevonni az egyház életébe és a szolgálatba. Te mit tehetnél ezért a te gyülekezetedben?

Imádság

Drága Jézus, Urunk, köszönjük neked, hogy ma is hívsz magadhoz fiatalokat is. Kérünk, segíts abban, hogy gyermekeinket, unokáinkat tudjuk annyira szeretni, hogy értük hajlandóak legyünk a szükséges kulturális hidakat megépíteni az egyházban a mai kor társadalma felé. Ámen.