A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé.” (15)
Olyan volt István arca, mint egy angyalé. – Milyen lehet az? Minden bizonnyal azt akarta ezzel mondani Lukács, a könyv írója, hogy olyan, mint aki Istent látja. Amint a következő napi igékből kiderül, így is volt, hiszen azt mondja: „Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll.” (ApCsel 7,56)
Azt gondolom, ez a békesség: látni az Urat, és azzal a gondolattal, kérdéssel telve lenni: Mit tenne Jézus? Valószínűleg sokkal békésebbek lennénk, sokkal kevesebb dolog miatt aggódnánk, esnénk kétségbe. És jóval több dolog miatt öntene el szent harag, amit szóvá tennénk, elítélnénk.
Csodálatos Isten jelenlétében lenni. István tudta, hogy valószínűleg minimum börtön jár neki a szavai, bizonyságtétele, igehirdetése miatt. Mégis békessége volt, sőt, az őt gyűlölők, ellenfelei is felismerték, hogy valami különleges látszódik rajta. – Bár látható lenne rajtunk is, hogy az Úré az életünk. Pál így fogalmazza meg: „Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben.” (2Kor 4,10-11) Ez nem csak a kívülállók számára bizonyságtétel, hanem nekünk boldog megtapasztalás, hogy üdvbizonyosságunk perspektívájából másként szemléljük és éljük az életünket. – Sokszor elszégyellem magam, mikor egy-egy stresszes helyzetre visszagondolok, mert az jut az eszembe, hogy ezek csak emberek, helyzetek: annak a biztonságával kellett volna kezelni a helyzetet, hogy semmi sem történhet velem azon kívül, mint amit az Úr megenged.
Törekedjünk minél intenzívebben az Úr jelenlétében élni életünket, hogy békességünk legyen és mások is lássák meg, hogy kihez tartozunk.
Imádság
Urunk, Hálásak vagyunk azért, mert a Tiéd az életünk. Elmondhatjuk: akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Bocsásd meg, hogy sokszor mégis félünk, aggódunk, szorongunk emberek, helyzetek miatt! Adj tiszta szívet és Szentlelket nekünk, hogy bátran és teljesen élhessünk, míg haza nem hívsz bennünket. Ámen