"Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent." (12-14)

Úrvacsoraosztás végén a bezáró beszédben ez a gondolatmenet szólal meg intésképpen. Nem véletlenül. Mert az úrvacsora a Teremtővel való kapcsolat helyreállítását is szolgálja. Hiszen amikor megbánjuk a bűneinket az Úr előtt, az úrvacsorában közösségre lépünk Vele és azzal a békességgel távozunk, hogy megbocsáttattak a bűneink.

Ennek viszont meg kellene látszania az életünkben. Ahogy ezek után élünk, ahogy egymáshoz viszonyulunk, ahogy megéljük a mindennapok kihívásait.

Ennek úgy kellene látszania rajtunk, mint ahogy az látszik, ahogy megtisztelünk az öltözködésünkkel egy fontos eseményt, összejövetelt. Pál apostol részletesen felsorolja, hogy mik azok a jelek, ismérvek, amelyek az Úrral való kapcsolatunkra utalnak: jóság, szelídség, alázat, türelem és mindenek fölött a szeretet. És éppen ezek azok, amik ma igencsak híjával vannak a mindennapi életben. Sőt ezek a tulajdonságok azok, amiket nagyítóval kell keresni – olykor még az Isten népe körzött is. Mert természetünknél fogva ezeknek az ellentéte, az önzés, a harag, a negatív indulatok azok, amik a bűneset óta jellemzik az embert. Ez a megszokott, ami gyakrabban előfordul. Ezt kell levetni, mint egy kinőtt, elhasználódott ruhát, hogy fel tudjuk venni azt, amit kapunk Krisztustól.

De lehetséges-e más szabályok, fontossági sorrend szerint élni, mind a többség a politikában, üzleti életben, munkában, a karrierépítésben? Mennyire illenek bele ezek az értékek a mi életünkbe?

Néha úgy tűnik, nagy ránk ez a ruha, ezért megpróbáljuk átszabni, magunkhoz igazítani, hogy ránk illő legyen. Csak ezzel éppen a lényegét veszítjük el annak, aminek Krisztushoz tartozóként jellemeznie kellene minket.

Máskor meg az alapöltözet jó, de hiányzik a szeretet mindent összefogó ereje. A szeretet himnuszában Pál apostol pontosan elmondja, hogyan lehet láthatóvá tenni, mai kifejezéssel kihangosítani a szeretetet, elmondja hogyan lehet úgy élni, hogy aki lát bennünket, a szeretet tökéletes összefogó erejének jeleit tudja felismeri rajtunk. „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet” (1Kor 13,13).

Imádság

Szeretet áradjon köztünk, szeretet gyúljon bennünk, szeretet töltsön el minket, add ezt nekünk Urunk! Hadd legyünk testvéri szívvel, mindnyájan egyek Benned, lobbantsa lángra szívünket szereteted!